Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Uj könyvek - 475. o.

TÁRCZA. 475 szavazott meg s azonkívül kieszközölte számára Temes- és Torontál vármegyék hathatós támogatását; a Temesvár sz. kir. város területén levő történeti nevezetességű helyek, épületek, szobrok stb. megjelölésére nézve részletes tervezetet nyújtott be a város közönségéhez ; elhatározta a Délvidék teljes leletlielyrepertoriumának és egy pontos lelethely-térképnek készitését ; kiadta Lendvai Miklós családtörténeti czímertani nagyművének: »Temes vármegye nemesi esaládai« első kötetét. UJ KÖNYVEK. — BLNYITAI VINCZE fáradhatatlan tevékenységű történettudósunk ujabban Schematismus historiens venerabilis cleri dioecesis Magno-Varadinensis latinorum pro anno dorn, et miilenari 1896. czímű művet adott ki. Örömmel látjuk őt e téren a boldogemlékíí Ipolyi Arnold nyomdokaiba lépni, mert lia valaki, ugy bizonyára első sorban ő volt hivatva e feladatra. Senki sem ismeri ugy a megye területén eső egyes kath. egyházak történetét, keletkezési idejét, és általában történetét, mint Bunyitay, a ki élete egész tevékenységét ez egyházmegye múltjára vonatkozó adatok fölkutatására és földolgozására szentelte, melynek eredményeit e művében is sikeresen használja föl. Különösen növeli ennek becsét a műhöz bevezetés gyanánt szolgáló értekezése: A váradi püspökség történetének vázlata, melyhez már a reformáczió korára vonatkozó nagybecsű okmánygyüjteményét is felhasználta. — BESSENYEI SZÉLL FARKASTÓL társulatunk ig. választmányi tagjától »A hecstelenités és a bíróság előtti megkövetés a Debreczen városi régi jogban« czímen egy érdekes és értékes értekezés jelent meg, melyhez forrásul az érdemes szerzőnek a város régi jegyzőkönyvei szolgáltak. Az alapos tanulmány, mely nem csak jogtörténeti, hanem nyelv- és mivelődéstörténeti szempontból is érdekes adatokat tartalmaz. Erdély Sándor igazságügyministernek van ajánlva 189 7. január 2. és 3-ik napján Debreczenben való időzésének emlékéül. KÉT ANYA IIARCZA A XVII. SZÁZADBAN czímen egy érdekes egyháztörténeti rajzot kaptunk Kovács Sándor pozsonyi tlieologiai akadémiai tanártól, melyet az ev. egyház vallásos estéjén olvasott föl 1896. november hó 29-én. .4. harezban Thurzó György nádor férfias lelkű neje Czobor Frzsébet volt az egyik, Thurzó Imre özvegye Xyáry Krisztina volt másik fél. A küzdelem a nagyanya részéről az unokákért az anya részéről a gyermekekért folyt s az anya jogos diadalával végződött. Czobor Erzsébet vallási fanatismussal és olyan szenvcdélyességgel, a milyenre csak nő lehet képes, küzdött a gyermekekért, kiknek protestáns vallását téltette a katholizált Xváry Krisztinától. A két nőről rajzolt