Századok – 1897

Értekezések - WERTNER MÓR: Garam-Mikolai Bás országbíró 39. o.

GARAM-MIKOLAI HAS ORSZÁG BIRO. Dr. Pauler Gyula »A magyar nemzet története az árpádliázi királyok alatt« czímű munkája második kötetének 322-ik lapján (V.) István társkirálynak »Bács« nevű országbíráját minden határozottsággal Csák-nemzetségbelinek nevezi ; ugyanazon munka 685-ik lapján pedig mondja : »hogy Bács (Baas) Csák lehetett. Városi, 1889. Kol. Schematismus XI. kk.« Miután árpádkori multunk szereplő alakjainak genealógiai meghatározása a családtörténelmi kutatás egyik főfeladata, szabadjon nekem Bás országbíró meghatározását a következő sorokban megkísérelnem. Bás (Baas) cornes fia Bás legelőször tűnik fel okiratilag 1251 sept. 2-án mint Trencsénmegye főispánja. Nevezett napon IV. Béla királytól engedélyt kap, hogy a valamikor a bányai várhoz tartozott és adományul nyert Szobotits nevű (ma Nyitramegyében fekvő) földjét az Aba nb. Aha fia Aba 40 finom ezüst márkáért eladhassa. Hogy mikor és minő érdemek alapján kapta Bélától e földet, azt az illető oklevél nem mondja ;1) annyit tudunk azonban, hogy ez eladást csak pénzszűke miatt eszközölte és hogy akkor Béla király teljes kegyének örvendhetett. 1252 márcz. 26-án Bács (Baach) mester királyi biztosként a honti várhoz valamikor tartozott Hirsan földtér átadásánál működik, 1255-ben Baas mester királyi biztos Uj-Beszterczén ; 1256 január 9-én pedig Bash mester a hontmegyei Viski Pétert a hontmegyei Ság birtokába királyi biztos minőségében iktatja be.2) Mindannyiszor pedig IV. Béla királytól kap megbízást. 1259 május 26-án már (V.) István ifjabb király tárnokmestere és Trencsénmegye főispánjaként szeperepel.3

) Miután 1251 óta kiviile más trencsénmegyei főispánt nem ismerünk, biztosra vehetjük, hogy e méltóságot — habár IV. Béla ]) Wenzel XI. 375. a) Knauz I. 390. 427. 433. 3) Fejér IV. 2. 484.