Századok – 1897
Értekezések - KROPF LAJOS: Terdsüman Murád 387. o.
TERDSÜMAN MI RAI). 389 Latinul a könyv czímét »Coequalitas faciei versus Deum«-nak fordítja. A British Museumban levő példány teljes, török szöveggel ; s a latin fordítás a lapok hosszában, tehát a török szövegre merőlegesen, a széles margóban van irva. A munkának egy rövid csonka másolata a Elügel-katalogus szerint (III. 130.) meg van Bécsben is. Az angol példány azonban III. Murád idejében készült, mert a bevezetésben őt dicsőíti szerző mint uralkodó szultánt. Befejezésül legyen szabad még egy conjecturât tennem. A Fráter György megöletése ügyében tett (1553-ban) tanúvallomások közt Péchy Gáspár egyéb dolgok közt azt vallotta, hogy épp a barát megöletése idején (tehát 1551. végén) Haly csausz és vele egy török pap érkeztek meg a szultántól. Maga a csausz Oláhországban állapodott meg és a török papot ülőre küldötte Erdélybe. Maga is eljött volna néhány nap múlva, ha időközben Fráter Györgyöt meg nem gyilkolták volna. A török papot nyilvánosan lehetett Fráter György társaságában látni, de egy a beglerbégtől érkezett csauszt a boros pinczében tartogatta elrejtve a barát. Midőn ez utóbbit meggyilkolták, a csauszt elfogták s még 1553. április 27-én is fogságban volt.1) A török pap sorsáról nem tesz említést a tanú, hanem bizonyosra vehetjük, hogy Castaldo őt is a hűvösre tétette, nehogy haza szaladjon és kipapoljon valamit az Erdélyben tapasztalt dolgokról. Igy például 1552. jan. 20-án azt irja Ferdinándnak, hogy a török foglyokat gondosan őrizteti. A »fő csausz« (principalis chiaius t. i. valószínűleg az, a kit a boros pinczében rejtegetett a barát) Gyula-Eejérvárott őriztetik ; a többi török rab nála, Castaldonál, van Szebenben, de köztük csak egyetlenegy van, ki valamire való (alicujus conditionis). Ez előbb keresztény volt, de most a legkonokabb módon (obstinatissime) a mohamedán vallást vallja.2) Ebből azt gya-9 Pray, Epist. Procerum II. 414. 9 Történelmi Tár 1891. 452. Ezt a rabot Castaldo maga is kikérdezte, mert ki akarta tőle puhatolni, hogy Fráter György miben törte fejét. Sokat azonban nem tudott meg tőle, s azért azt javasolja, hogy Ferdinánd engedelmével a kínpadra vonatja »őket.« 26*