Századok – 1897

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Nehány történelmi adat Sopron és Moson vármegyékről 26. o.

NÉHÁNY TÖRTÉNETI ADAT SOPRONÉS MOSOX-VÁRMEGYÉKRŐL. 31 őszén a Fertő vizének mélysége mintegy 6—1" hüvelyknyire sülyedvén. 1865 Junius közepe után már minden viz végképen eltűnt. Ezután áttér forrásom az 1865—1871. tartó kiszáradási időszak leírására, mely idő alatt nem volt állandó viz sehol a Fertő medenczéjében, kivéve azt a rövid és keskeny szalagot, mely Bánfalvától fa keleti oldalon) Eszterháza felé látszott csillogni; itt ott a beömlő patakok kisebb nagyobb tócskákat, a Vulka pedig egy nagyobb mocsarat hoztak létre. Az egész tófenék sima és egyenes volt, legkisebb hajlás vagy mélyedés nélkül ; mely megjegyzés különben az Osztr. m. monarchia 407. lapja adatával is egyezik. Az 1869 évben a Pátfalvától le Bánfalván tul junius végéig mutatkozott némi viz és mocsár később egészen kiszáradt, Még 1871-ben kezdődött a tónak vize gyűlni, ugy hogy 1872 tavaszán a Fertő vízállása 1—3 lábnyira emelkedvén, húsvétkor annyira volt, hogy már kisebb csónakok is járhattak a vizén. Abból, mit most idézett forrásom a tó tulajdonságát jellemző viszonyokról szól. önként következik, hogy a mely arányban a Fertőben a viz fogyott, azon arányban a közlekedés rajta szinte nehezebb lett; de bebizonyul az is, hogy, mint általánosan ismeretes, a tónak csekély esése miatt a beömlő ]»atakok csak lassan nyomulhatván előre, nem vájhatnak maguknak megfelelő ágyat, nem mélyíthetnek ki medreket, hanem, mint az utolsó kiszáradási időszak is tanúsítja, a patakok és zápor-vizek tömegei — mintha a talajt akarnák kímélni — szétoszolva a Fertő üres medrébe behatnak s különféle irányba elterjedve csak tócskákat, mocsarakat hagynak hátra, de kellő mélységű mederrel ellátott s hajókázható folyó alakú vizet a Fertő természeti viszonyainál fogva teremteni se hogy sem képesek. A most fölsoroltak indokolják azt, hogy Nagy I. véleménye első részét elfogadni nem lehet ; s igy áttérhetnénk annak másik része ellenében oklevélileg igazolt észrevételeink megismertetésére. Mielőtt e sorok irója a részletekbe ereszkednék, előzményül megemlítenie kell. hogy ha csakugyan való lenne, miszerint Ruszttól lefelé a Fertő déli meder-része több századon át falvakkal lett volna benépesítve : akkor a Fertő medrének északi részét Ruszton felül Sásonyig szinte mint viz nélküli területet bizonyára betelepítették volna. Ez állításra s föltevésre a történeti kútfőkben támpontot nem lelünk. Tájékozásul még megemlítendőnek tartom, hogy az oklevelek nem eléggé óvatos értelmezése mily meglepő állításokat teremthet, azt épen a »Sopron múltja« czimü jeles értekezés azon része is tanúsítja, hol Sopronnak Bobét nevű régi külvárosa tévesen