Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Woditska István: A nagybányai kerület bányatörténetéből. Ism. Téglás Gábor 344. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 347 sággal emelte a várost, mely pallosjoggal bírt. 1452-ben Hunyadi János a Zólyomba szállított orgonáért a bányavám engedélyezésével kárpótolja a római kath. templomot. Ezt az adományt 1465-ben Mátyás. 1523-ban II. Lajos. 1565-ben Zápolya János, 1585«ben Báthori István és 1661-ben II. B.udolf megerősítette. 1508-ban Thurzó János lett a bányák ura, 1530-ban Zápolya János; 1563-ban rövid ideig Ferdinánd birja, a ki tekintettel a vidék terméketlenségére s a háborúskodás pusztítására, 1 márka eziist árát 6 frt kedvezményes árban szabta meg. 1589-ben Báthory István vette át s Nagy-Bányával közös sorsban osztozott mindig. 1661-ben Szejdi Achmet budai basa, az egész környékkel, 10 ezer tallérig megsarczolta. 1716 és 19-ben az utolsó tatár becsapások pusztították. 1689-ben gróf Brenner udvari kamarai alelnök. Mednyánszky Pál udvari kamarai tanácsos. Fischer Mihály szepesi kamara administrator, Szentiványi László titkárral helyszíni szendét tartván, 1690-ben 25,420 frt s a város adóinak elengedése feltételével a kincstár átvette a bányászatot. 1725-ig a N.-Bányahegy nyugati oldalán a Lissabona család mívelte még a borkúti bányát, de akkor azt is átvette a kincstár s a magánbányászatnak csak a felső terület jutott oly feltétellel, hogy a föéren egy tized, a melléki eltérek száraz súlyából 1 1

5

, nedves súlyából 1

j7

rész haszonbér illeti a róm. kath. egyházat, a mint Hunyadi János megszabta volt. Az ötvenes években bosszú tárgyalások folytak a hirhedt pánszláv Dobransky Adolf udvari tanácsos elnöklete alatt a jogviszonyok tisztázására ; de a megoldást csak a magyar kormány foganatosította. A fernezelyi kohók történeti adatait már előre bocsátottuk. A régi felhagyott bányák közelében ott működött rendesen az olvasztó is. A régi kohászat nem concentrálta ólmos terményeit haszonnal. Csahis 1760-tól biztosítja ezt is a n.-bányai bánya-és pénzverő igazgatója (Gerstorf Ferencz inspector) a selmeczi beváltási árszabály életbeléptetésével. 1774-ben gróf Stampfer uj szabályzatot ad ki : de alig 2 év múlva Delius Draugott Christof udvari tanácsos azt is módosítja, 1794-ben a túlságos hőkorlátra való tekintettel ismét változtatják az árszabályt. Kapnikbánya Hunyadi Jánosnak Felsőbányával emiitett 1455-iki adománylevelében jő először említésbe, a mikor is Felsőbánya régi szabadalmait megerősítve megengedi : »hogy bárki más, bányászok hegyi lakók szokása szerint Kapuikon ásatásokat lapálvi vagy hegyi aknát nyitni, vagy bányát feltárni és mívelni akarandnak. vagy kezdendnek, a munka megkezdésének napjától számítva 8 évi oly szabadalmat adunk, a milyennel más bányászhelyeken élni szokás.«