Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Woditska István: A nagybányai kerület bányatörténetéből. Ism. Téglás Gábor 344. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 345 pénzverés szabadságával, valamint összes haszonvételeikkel elcserélte. Oly népes vala akkor N.-Bánya, bogy 1422-ben az egri püspök a plebanust nem kevesebb mint 11 segédlelkész és egy felvilágosodott prédikátor tartására kötelezte. 1445-ben Brankovics egyéb javaival ez is Hunyadi Jánosra, majd Mátyásra szállott. Utóbbi 1468-ban 13 ezer arany forintért a Fuqgereknek haszonbérbe adta. 1490-ben Albert lengyel herczeg, IJ-ík Ulászló fivére, az egész vidékkel elpusztította. 1508-ban a pénzverővel együtt Thurzó János nyeri. 1521-ben a nagybányai és felsőbányai 56 §-ból álló bányarendtartást léptetik életbe. (Bergordnung Neustadt und Mittelberg.) A mohácsi vész után e bányák sorsa is bizonytalanná vált s majd az erdélyi fejedelmek, majd a császári tisztek rendelkeztek ott; 1553-ban Ferdinánd a várost visszafoglalván, a bányák állapotáról jelentést adatott, mely a 674 öl altárna mellett több oldalvágatot a Neu-Kirchen, Gans-Schwalben, Nonnen ein Steindruth nevű aknákkal és a szellőztetésre valamint a bányavizek elvezetésére szolgáló vágatokkal és aknákkal mind felsorolja. A 3—4 — 8 lábnyi főér olyan aranyat, veres, fekete és hamuszínű ezüst érczeket szolgáltatott, melyek mázsája 100 lat ezüstöt, a márkája 100 aranyat adott. A Zazarviz alatt 80 ölnyire (mai 4 folyosó) folyt a mívelés, s a fernezelyi völgyön 14 zuzmü (206 nyíllal) s öt kohó működött. Csakhogy gyorsan változtak N.-Bánya urai. 1560-ban Balassa Menyhért kapta, attól 1564-ben Báthory István, majd 1565-ben Schivendi Lázár császári tábornok foglalta el, 1567-ben János Zsigmond veszi birtokába s Bornemisza Benedekre bizza, a ki török katonáival a bányaépületeket felgyújtatta, a bányákat betömette és viz alá meríttette. 1571-ben 447 ölre kitakarítják s 1573-ban a hátralevő 224 ölet is hozzáférhetővé teszik. 1580-ban Báthory István kezére jutott, kinek utóda, Báthory Zsigmond az összes kerületi arany- és ezüstbányászatot 3 évre 33,160 tallér, majd ujabb 6 évre 9000 tallér ellenében Herberstein Feliczián bárónak haszonbéresitette ki. 1601-ben 81 bányászt telepitnek be s Lissabona Gerard főtiszt oly eredményesen vezette a munkálatokat, liogy Báthori Gábor Alsó-és FelsÖ-Fernezelyt jutalmul neki adományozta, habár a városi feljegyzés 1612-ből rideg, kapzsi magyarellenségnek jellemzi a kitüntetettet s Felsőbányának majdnem végpusztulását okozta. 1620-ban évi 2000 tallérért a város vette bérbe a Nagy-Verem (Kereszthegy) bányát Laczfalu, Orosz falu, Sürgyefalukkal (ma Dióshalom). 1634-ben jobbnak látja felhagyni a káros vállalkozással s Rákóczy fejedelemre száll. II. Rákóczy György