Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Wosinsky Mór: Tolnavármegye története. Ism. D. L. 337. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 339 nála az Aba ép ugy nemzetségnév, mint a belőle származott Patha, Kompolthi, Rhédey, Csobánka, Solymosy, Bodonyi családok neve. Egyoldalúság, hogy az Abán kivül több nemzetség létezéséről tudomást se vesz, legfeljebb a Tomaj nemzetségről szól egyszer-raásszor. Pedig Heves vármegyei törzsökös nemzetségek voltak még a Bő, Kathyz, Hatold, Szalók. Tomaj nemzetségek, nem is említve az egy-két birtokkal rendelkezőket, pl. Ákos, Bogát Kadvány. Az is különös, bogy az oklevél publicatiók helyes, kipróbált módszerét, a chronologikus módszert mellőzve, nemzetségek. vagy családok szerint csoportosítja. A chronologiának annyira ellensége, hogy még az egyes családokra vonatkozó okleveleket is össze vissza, keletkezésük idejére való tekintet nélkül adja. A modern oklevél publicatiók követelményeire rá se hederít. Az oklevelek tartalmát terjengősen — lényegest lényegtelennel zavarva — kivonatolja; a dátumokat se végül se közben fel nem oldja ; a későbbi átiratokba beszőtteket nem választja külön s nem osztja be az időrend szerint megillető helyre ; nem jelöli meg pontosan az oklevél minőségét, levéltári jelzetét és leihelyét. A technicus terminusok magyarra fordításában bizonytalan; nála a ki cum procuratoriis litteris jelenik meg = ügyvéd, a prothonotarius - - jegyző, magister Albertus de Bellyen personalis praesentiae regiae majestatis prothonotarius, necnon vicecomes (et judex nobilium comitatus Hevesiensis etc.) — Bélyeni Albert, a királyi személynek jegyzője és Heves vármegye alispánja (egy személyben?!). Es a mi csaknem teljesen élvezhetetlenné teszi az egész könyvet, az a fogyatékos nyomdai technika és a szemünket lépten-nyomon botránkoztató sajtóhiba. De már ez nem a Balássy hibája ; ezért már az feleljen, a kinek kötelessége lett volna a nyomdára felügyelni. Több figyelem, több gond. egészben véve felfért volna. A nagy sietés megboszulta magát. Ha már a milleniumi ünnepségeken ugy se jelenhetett meg méltó (tompájában a vármegye, a történet-tudomány szívesen várakozott volna még, csak hogy több dicsősége, nyeresége legyen, mint ebből a monographiából. I. J. Tolna vár megye története. Kiadja a vármegye közönsége. I. rész : Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. 1.2.k. Irta Wosinsky Mór, szegszárdi esp.-plébános. Budapest. A magyar nemzet honfoglalásának ezredik évében. S-r. 1055 lap, háromezerhatszáz ábrával és három térképpel. Egyik-másik vármegyének az a szerencse jutott osztályrészül, hogy már e század elején megkapta a maga monogra-SZÁZADOK. 1897. IV. FÜZET. 23