Századok – 1897
Könyvismertetések és bírálatok - Bodnár Zsigmond: Az erkölcsi törvény alkalmazása. I. II. Ism. –R. –R. - 328. o.
TÖRTÉNETI IRODALOM. 342 néekkel és szini előadásokkal pótolják a tanítás és fegyelem komolyságát. Birálja a tanügyi kongressus lefolyását, annak •szónokait s határozatait. A vezér-szónokokban nem talál vezető gondolatot, az előadókban kellő értelmet és belátást, a határozatokban haladást ; s az egészet egy mesterségesen készített szini előadásnak nevezi, melyben a szerepek ki voltak osztva s melyhez ötezer tanító szolgáltatta a tapsoló kart. E czikksorozatban is sok igazság foglaltatik, elhagyva az összefoglaló általánosítást, a miben B. nagy mester ; s p. o. a tanügyi congressusról irott czikk egyike a legjobban írottaknak az egész könyvben. Hogy a szerepek előre ki voltak osztva, az is igaz : de ez talán nem is lehet másként ilyen nagy tanácskozásoknál ; s nem értjük, miért irigyli a szegény ötezer tanítónak azt az örömét, hogy másfél héten keresztül ők is kibeszélhették és kitapsolhatták magukat, mikor •egyebet nem is kívántak. Alert a dolog lényege az. hogy azok mind csak platonicus értékű beszédek és határozatok voltak, melyek teljesen feledésbe mentek a következő hetekben. Alert itt is, mint mindenütt, a dolgok állapota nem a beszédeken fordul meg, hanem egészen máson. E czikkek egyikében felveti Bodnár azt a kérdést is. hogy vajon a keresztyénség képes lesz-e továbbra is az emberiség vallás-erkölcsi vezetője lenni s nem mer rá igennel felelni. Tehát a keresztyénség nem volna absolut vallás. Nem egyik-másik positiv vallást zavarta-e össze a keresztyénség lényegével? Különben ez egy rettenetes mély kérdés, a melyet mi is csak érintünk. A no helyzetével is több czikk foglalkozik (Az asszony joga. Az asszonyi logika. A házasság. A hitves hűsége. A leánygimnázium sth.), melyekben a realismus hatását mutatja ki a nő helyzetében és szerepében, mint teszi szétszórva egyéb czikkeiben is, s melyekkel a fő dolgokban egyetértünk. De nem mindenben. A mult évben megnyílt fővárosi leánygimnáziumról például azt jósolja, hogy öt év múlva he fogják zárni, mert nem lesz tanítványa, miután az azon idő alatt bekövetkező idealism us a nőt ismét természetes helyzetébe fogja visszaszorítani : az otthonba. Szerintünk ennek a dolognak a nyitja sem ebben van. Annak, hogy a nők kenyérkereső pályákra sietnek s maguknak űj utakat akarnak törni, a legfőbb oka az, hogy nem minden nő mehet férjhez ; s maguknak némi függetlenséget és megélhetési módot igyekeznek biztosítani minden eshetőségre. Hogy némelyeknél az erős ambitio is közre munkál, elhisszük, de ezek száma oly elenyészően csekély, hogy a megítélésnél számba sem jöhet. Aleglehet, hogy a megjósolt idealismus bekövetkezésekor nagyobbá lesz a férfiakban a nősülési kedv : de
