Századok – 1897
Értekezések - THURY JÓZSEF: A magyaroknak „szavarti-aszfali” neve - 317. o.
A MAGYAROKNAK »SZAVARTI-ASZFALI NEVE. 325 inkább : »magyarok kerülete, vagyis ugyanaz, a mi a XI. száx zaclbeli »Szevortik kerülete«. Ez a szőllő-adományozás természetesen csak 1265 után történhetett (1. föntebb); Orpelián István pedig, a ki Sziunikh órseke volt, 1287-ben írta meg a történetét1 ) éppen ennek a tartománynak, mely délről és délkelet felől határos Udi tartományával; — mely körülmények összetalálkozásából világosan kitűnik, hogy a Magyar-völgy vagy Magyar-kerület csakis az •említett két tartomány (Udi és Sziunikh) tájékán kereshető. Miután már tudjuk, hogy a magyarságnak Lebediából kelet felé visszaköltözött része a Kiír folyó mentén, északi Armeniának Udi nevű tartományában lakott szjavorti vagy sziavordi, illetve szavarti, szavorti név alatt : áttérhetünk ama tudósítások felsorolására, melyeket történetükre vonatkozólag az örmény és arab íróknál találunk. Az örmény irodalomban a Kr. u. 651. évben tűnnek fel legelőször, mint az örményektől teljesen különböző eredetű és tőlük független nép, mely már ekkor Udi tartományában lakik ; honnan ettől az időtől fogva az udiaczik (azaz Udibeliek) nevezeten is őket értik az örmény történetírók. A 850. évtől kezdve Armeniának a khalifa által kinevezett kormányzója a török származású Buga vagy Bula volt, .a ki rabszolgából emelkedett erre a magas polczra. Ez a 854. évben be akarván fejezni egész Armenia meghódítását, -elindult hadseregével Tovinból északkelet felé, bogy a khalifa hatalma alá hajtsa a Kúr és Araxes folyók közt eső területet, mely feladatát végre is hajtotta.2) E hadjáratról Csámivsiánnál a következőket olvashatjuk : »Eula Kacsentől 3) Udi tartományába folytatta útját. Itt ostrom alá vette a főnök várát Karicsot és elfoglalta, a főnököt pedig lánczra verve magával vitte. Hasonlóképpen foglyul ejtette Istvánt f) a szevortik főnökét, kinek másik neve Kon, •és lerombolta Tusz5 ) nevű városát. Bula azután az alánok országa felé ment Innen Tifliszig nyoméit elő ÁBkor az örmény főnökök és a többi foglyok a khalifa elébe rezettettek Bagdadban0) a khalifa Ítélete értelmében 0 Megjelent Parisban 1859. és Moszkvában 1861-ben. 2) János patriarkha, továbbá Aneczi Sámuel és Ibn-Al-Athir nyomán : Saint-Martin id. m. I. .">47. ') Arczakh tartományban, a későbbi Karabagban, Gandsa vagy Oendsétől délnvugot felé. Saint-Martin I. 152. l) Az eredetiben örményül Stefannosz. 5) Vagy pedig : Dusz. c) T. i. a következő 855. esztendőben. 90*
