Századok – 1897

Tárcza; Önálló czikkek - Angyal Dávid: Megjegyzések a Bethlen Gábor Déva várában czímű czikkre 272. o.

TARCZA 275 elhagytuk a Báthory pártolására vonatkozó észrevételt, mert úgy hittük, hogy elég, ha a dolgot az 1613-diki események elbeszé­lése közben említjük meg. »Valósággal nem birjuk megérteni, — mondja Komáromy — hogy miben nyilvánult hát a nádornak az udvar czéljaival ellenkező politikája és hogy akarta volna Thurzó György az általa czélszerűtlennek tartott vállalatot — bizonyára Báthory érdeké­ben — jó végre fordítani?« Talán nem szükséges bővebben fejtegetnünk, hogy a pro­testáns s magyar érzelmű nádor és az udvar czéljai mégis csak különböztek az erdélyi kéïdésben. Nem tagadjuk, hogy Báthory eltávolítása egy ideig közös czél volt, de az ellenkezést a módra nézve Komáromy is elismeri. Többször is említjük, hogy felfogásunk szerint Thurzó minő véget óhajtott a háborúnak. Elmondjuk <116.1.), hogy az eperjesi határozatok értelmében akarta korlátozni a háború czéljait. E határozat értelmében a személyes felkelés és a megyei katonaság a hajdúk s nem Erdély ellen szállott volna táborba. Megemlítjük ugyané lapon, hogy Várad elfoglalását a nádor is helyeselte s a 117. 1. az van mondva, hogy »a. Thurzótól kapott utasítás szerint Eorgáchnak Kolozsvárnál meg kellett volna állapodnia. A nádor talán úgy számított, hogy a Kolozsvárra ösz­szehívott országgyűlés beleegyezésével vagy az új fejedelem, vagy Báthory oly feltételeket fogadna el. melyekbe az udvar is meg­nyugodhatnék.« Azt akartuk mondani, hogy Thurzó nem volt megelégedve a hadjárat vezetésével. Egy hittük, hogy elégséges­nek tartotta a hajdúk megfékezését, az Erdélyhez tartozó magyar megyék visszafoglalását s esetleg Báthory letétele árán is oly szerződést az erdélyi fejedelemmel, mely az udvarnak is tet­szenék. Tehát Báthory érdekének megóvásáról mind ebben egy szót sem szóltunk. Abban teljesen igaza van Komáromynak, hogy közleményeit még nem ismertük. Nagyon sajnáljuk, mert igen fontos közlemé­nyek. Ezeknek alapján szabatosabban ismerhettük volna Thurzó 1611-diki szereplését. Több dolgot máskép mondottunk volna s biztosabban beszélhettünk volna arról, a mit csak jelezhettünk. Megmaradtunk volna a mellett, hogy Forgách hadjáratát nem tulajdoníthatjuk Thurzó kezdeményének s még inkább a mel­lett, hogy Thurzó személyes gyűlöletének nincs nagy része az 1611-diki eseményekben. Nem azért kötötte meg a kassai szerző­dést, hogy háborgassa az erdélyi fejedelmet. De az udvar nem akarta a békét. Talán erősebb lett volna a nádor ellenállása, ha Báthory nem nyugtalankodik. Báthory azonban növelni akarta hatal­mát s hozzá még a hajdúkra is támaszkodott. Ez nagyon bántotta a nádort, mert ha Báthory tervei sikerülnek, hová lesz akkor az SZÁZADOK. 1897. III. EÜZET. 19

Next

/
Thumbnails
Contents