Századok – 1897

Tárcza; Önálló czikkek - Érdujhelyi Menyhért: A pristáldokról 266. o.

»TARCZA. Jakab pristáld által.1 ) — Pristáldok voltak az elörökítések tanú­sítói. Pl. 1226-ban Váti István bizonyos földet elörökít Hermáni Hercenignek és Ditherének. A tényt Farkas pristáld tanúsítja.2 ) A tulajdonjog átruházásának szintén ők a hiteles tanúi. Pl. 1233-ban Apáthi Andornak társai a Pölöskén túl lévő földeit átengedik. Apáthi pristáldjával, ki a tulajdonjog átruházásánál jelen volt, megjelent a veszprémi káptalan előtt.3 ) — Pristáldok tanúsítják az adásvevési szerződéseket. Pl. 1237-ben a felek bizonyos szőlő eladása ügyében Bálint pristáld jelenlétében egyezkednek a fejér­vári convent előtt.4) — Előttük történik a birtokfelosztás ténye. Pl. 1237-ben az Aracsa nemzetségiek Orbán birtoka felett egy pristáld jelenlétében megegyeznek.5 ) Mindezekből látható, hogy a pristáldok a peres és peren kiviili eljárásoknál közreműködtek, részint mint a biróság Ítéle­teinek végrehajtói, részint mint ténytanusító személyek. Az ado­mányozásoknál, birtok-megállapításnál, szerződéseknél stb. ők a tény, illetve jogi ügylet tanúsítói. Kétségtelen, hogy az ő meg­jelenésűk adta meg a jogi ügyleteknek a közhitelesség jellegét. Ezen minőségben nem mint helyettesek szerepelnek, hanem mint rendes utón és szokott módon kiküldött hatósági közegek, kik midőn tényt, illetve jogi ügyletet tanúsítanak, pristáldi functiót (pristaldia) teljesítenek. Ha tehát a végrehajtói teendőket azon értelemben vesszük, a mint azt a hiteles helyi bizonyságok is végez­ték, akkor igenis birósági végrehajtók voltak a pristáldok ; de téves felfogás volna oly végrehajtóknak képzelni őket, a milyenek a mai birósági kiküldöttek. Világos az idézett adatokból, hogy a pristáldok épp oly szerepkörben működnek a XI., XII. és XIII. században, a milyenben a következő századokban látjuk ügyködni a királyi embereket. Ez utóbbiak is, mint az előbbiek végrehaj­tók* s tényt tanúsító hiteles személyekként eljárnak az aján­dékozási ügyleteknél, birtok-megállapításnál, határjárásoknál, elörö­kítésnél, tulajdonjog átruházásánál, adásvevési szerződéseknél, bir­tokbaiktatásoknál, birtokfelosztásoknál stb. Kitetszik ez úgy az oklevélgyűjteményekből, mint tételes törvényeinkből.6) De vájjon csakugyan különbséget tesznek-e törvényeink a pristáldok és a királyi emberek között ? Érdekes, hogy a XIII. század végéig, míg törvényeink a pristáldokkal foglalkoznak, a 3) Zala vármegye története. I. 11. ") Hazai Okmtr. VI. 19. 3) U. ott, VI. 1. 4) U. ott, I. 20. 5) Zala vármegye története. I. 13. «) L. anno 1435. art. VIII. §. 5. — 1486. Art, VIII. és Art. X. a. 1492. art. XLIH.

Next

/
Thumbnails
Contents