Századok – 1897

Tárcza; Önálló czikkek - Érdujhelyi Menyhért: A pristáldokról 266. o.

266 TÁRCZA. Szívesen szolgálok velük. Ily esetben persze az ember első helyen azonnal Döpler Jakab könyvéhez fordul, mely németül jelent meg Sondersliausenban 1693-ban német czímen. De latin czíme is van, még pedig ez : Theatrum poenarum, suppliciorum et exerutionum criminalium. Ennek második részében a 39. fejezet az élve eltemetés büntetésének 32 példáját idézi, melyeknek éppen fele az ó-korból van véve, másik fele a közép és újkorból. Ezekből a legelső eset bennünket magyarokat közelebbről is érdekel. Szerző »Gottefrid, in der Hist. Chronic, part. 5. pag. 485.« után idézi, lioay midőn a magyarok 955-ben másod izben Bajorhonba rontottak, Ottó császár egy csatában legyőzte őket. A hadi foglyokat ezután lemészároltatta, de miután katonái végre belefáradtak a mészárlásba, néhány százat a foglyok közül élve temettetett el. Döpler szerint továbbá V. Károly császárnak »Peinliche Hals Gerichts-Ordnung«-ja (art. 131) a gyermek-gyilkosnőket karóra (Pfälen) és élve eltemetésre itéli. KROPF LAJOS. A PRISTÁLDOKIiÓL. Azon kritikára vonatkozólag, melyet Bács-Bodrogmegye monograpliiájáról írtam, a Századok január havi füzetében Dudás Gyula, a monographia tudós szerkesztője megtette ellenészrevételeit. Kern akarom, hogy aprólékos dolgok miatt hosszadalmas polémia keletkezzék, azért még egyszer s utoljára csupán a pristáldok kérdésére óhajtok visszatérni. En is csak azért teszem, mivel a pristáldok működési körét — kik Árpád-kori történelmünkben sűrűn szerepelnek — szabatosan még senki nem írta körül.1) Való igaz, hogy a pristáldok a peres eljárásnál végrehajtják a birói Ítéletet; mégis leggyakrabban mint hiteles ténytanusítókat látjuk őket szerepelni. Ámde nagyon csalódnék az, a ki a jelzett kor peres eljárását a mai minta szerint contemplálná s a pristáldokat a mai bírósági végrehajtók hivatali elődeinek tartaná. A mohácsi vészt előző korban, úgy az Árpádok idejében, mint a későbbi századokban, ott látjuk a hiteles helyi személyeket is a végrehajtásoknál. Már pedig ezeket senki sem mondhatja végrehajtóknak. Hogy a hiteles helyi személyek ténykedése ugyanaz volt a XV. században, mint a XIII-ban, ez iránt nem szabad kétséget támasztanunk. Már pedig XV. századbeli törvényeink az ő kiküldetésöket állandóan végrehajtásnak nevezik. Ezekkel együtt A pristáldokról írtak : Kollár, História juris publ. r. Hung. -Szegedy, Ruhr, titul. jur. — Kovács P. A magyar törvényhozás. — Miller, Pristaldus. — Bartal, Comment, ad. hist. stat. jurisque publ. hung. — Századok. 1876. évi f.