Századok – 1897
Könyvismertetések és bírálatok - Kőváry László. A millennium lefolyásának története és a millennáris - Középiskolák története. I. II. III. IV. V. Ism. Dr. Váczy János és Dézsi Lajos - 156. o.
158 TÖRTÉNETI IRODALOM. tett, hogy e czélra elegendő telket ád a maga birtokán. De Festetich gróf alapítványa tetemesebb levén, az egyházmegye ezt fogadta el s már 1792-ben meg is nyilt az első grammatikai osztály. Hat esztendő inulva a lelkes Nagyváthy János, buzgólkodása következtében elkészült az épület, s miután a királyi engedély is megérkezett, szervezték az iskolát. Ismeretes,, a mit a monographia-iró is külön kiemel, hogy ez iskolában működött 1799 májusától 1800. febr. 21-kéig Csokonai V. Mihály is, a ki egyebek közt két vígjátékát is előadatta a növendékekkel. Az intézet igazi lelke császári Losi Pál volt, a ki a grammatikai iskolát collegiummá fejlesztette. De még. többször is igénybe kellett venni az ev. ref. hívek áldozó-készségét, hogy a gymnasium valódi hivatását betöltse. Az író részletes kimutatást közöl a nagyobb alapítványokról, a melyek lehetővé tették, hogy a mustármag terebélyes fává izmosodjék.. Nem hagyja figyelmen kívül a tantervek s az iskolai törvények magyarázatát sem ; emezek különösen élénk világot vetnek az iskola belső életére. Az 18I9-ki gyász után négy osztályúvá sűlyedt a gymnasium ; a lelkes város minden művelt lakója küzdött a főgymnasium eszméje mellett, míg aztán a nyolczvanas évek elején sikerűit annak testet öltenie. Maga az író is egyike volt a lelkes küzdőknek, s nála senki nem ismeri jobban a maga iskolája viszontagságos múltját. Héjas Pál időrendi egymás utánban felsorolja az iskolai gondnokok, egyházi és világi felügyelők és tanárok névsorát ; sajnos, hogy emezeknek életrajzi adatait nem közli. Ügy látszik, e hiányt a gymnasium részletesebb történetében pótolja, a melyet az új főgymnasiumi épület felavatására fog elkészíteni, s már meg is kezdette. Nemcsak a tanügy, de művelődésünk minden igaz barátja érdekkel várja ezt az új, nagyobb szabású monographiát. Packer Donát a kőszegi gymnasium történetét 158 lapom tárgyalja számos forrás alapján. A kőszegi gymnasium eszméje Pázmány Pétertől származott és Széchenyi György mint kalocsai érsek az eszme gyakorlati megvalósítója. Körülbelül húsz évig küzd e mellett s végre is győzelmet arat. 1680-ban készen volt a jezsuita-collegium épülete és Széchenyi előbbi nagy alapítványait újabb 50 ezer forinttal növelte, a melyet primás korában megint tízezerrel gyarapított. Már előbb megkezdték a tanítást, 1677-ben négy osztályban s 1692-ben teljessé lett a gymnasium. Azonban a politikai élet viszontagságai s á várost ért természeti csapások nem kedveztek békés megszilárdulásának. A II. Rákóczy F. mozgalma megszakította a gymnasium fejlődését, úgy hogy csak a XVIII. század harmadik évtizedében kezdhetett új életet s folytathatta jótékony munkáját a
