Századok – 1897

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban - I. közl. 125. o.

SZÉKESEGYHÁZI ISKOLÁINK SZERVEZETE AZ ANJOU-KORBAN. 131 A zene és ének — mint a cantor, de főleg a succentor teendőiből kiviláglik — szintén tantárgy ; a hittudomány azonban nincs a tantárgyak sorában. Ennek egyszerű oka van. A középkor első részében a hittudományt külön egyáltalán nem tanították, hanem beleszőtték a többi tárgyakba. Hiszen ekkor minden tárgy a vallás szolgálatában állt. Az olvasást is a szentíráson kezdték s főleg a zsoltárokon gyakorolták be. Tárgyi olvasmányul meg, a klasszikusokon kivül, szintén a szentírást és az egyházatyák műveit használták.1) A IV. lateráni zsinat (1215) azonban már szakít a régi állásponttal. Minden érseki székhelyre egy-egy theologust rendel. hogy ez a papokat a szentírás ismeretére, de különösen a lelkipásztorkodás teendőire megtanítsa. Itt találkozunk tehát először külön hittudományi szakoktatással. Hihető, hogy ezen rendelet, legalább IV. Béla korában nálunk is életbe lépett. Az utolsó Árpádok zavaros kormánya, majd az örökös harczokban lefolyó interregnum (1301 —1308) azonban az uj keletű intézményt kiszorította az életből. Bizonyítja ezt az 1309-iki budai zsinat, mely első sorban őszintén megvallja, hogy távol akarja tartani a lelkek veszélyeit, az egyházak neliézményeit és sérelmeit, melyek — miként a tapasztalás bizonyítja — tudatlanságból, s leginkább egyházjogi képzettség-hiányból keletkeznek. Majd meg, egészen a IV. lateráni zsinat hatása alatt, elrendeli, hogy mindegyik érseki egyháznál egy kánonjogilag képzett, a püspökségeknél pedig a grammatikai tanulmányokban (in grammatica seu logica facilitate) jártas egyénről kell gondoskodni. Ezek azután az egyház növendékeit (clericus) és a szegény tanulókat tanítsák ingyen, — a többieket meg, amint telik. De hogy ezt megtehessék, az egyházmegye feje és a káptalan gondoskodjék részökre egy »prebenda« teljes jövedelméről, vagy ennek megfelelő értékről. S ezt mindaddig kapják, a mig csak tanítanak.2) scholares suós per se. vei per alios lioris aliis instruat in hiis, que eorum verum profectum viderit expedire.« (Tkalcic: Mon. Hist. Episc. Zagrab. T. II. 79. 1.) Hasonló értelemben rendelkezik az 1397-iki canonica visitatio : . . . . »Sublector tenetur . . . omni die très lectiones in Scholis legere .... praeterquam in diebus testis et diebus, in quibus canitur Scholaribus per succentorem, nisi diebus festivis et aliis diebus de bona voluntate legere voluerit lectiones aliquas extraordinarias.« (Batthyany : Leges ecclesiast. T. III. 310. 1.) ') Békefi Bemig: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. (Századok. 1890. 26. 1.) 2) »VJJ77. De magistris habenclis in ecclesiis cathedralibus. Volen-tes animarum pericula, ecclesiarum quoque gravamina et multipliées lesiones,. que ob defectum seiende, maxime iuris canonici, magistra rerum experientia docente, proveniunt, evitari, presenti constitutione 9*