Századok – 1897

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban - I. közl. 125. o.

SZÉKESEGYHÁZI ISKOLÁINK SZERVEZETE AZ ANJOU-KORBAN. ELSŐ KÖZLEMÉNY. A középkorban a püspöki székhelyeken és a kolostorokban rendszerint szerveztek iskolát. Ezen utóbbiakat kolostori, az előbbieket székesegyházi iskolának nevezték el. Ezeken kívül voltak a káptalani iskolák, melyeket valamely káptalan kebelében, nem püspöki székhelyen, — teszem Budán — hoztak létre. Ezen két utóbbi egymással teljesen megegyezik, — különbözés csak a névben van. Miért is szervezeti kérdésük egybeesik s a székesegyházi iskola keretében megoldható. Mind a három — kolostori, székesegyházi és káptalani iskolát az Árpádoktól örökölték az Anjouk. Nem uj intézménynyel állunk tehát szemben. Az idők és viszonyok a régi épületet tágították és fejlesztették, de alapjaiban föl nem forgatták. Anjoukori székesegyházi (káptalani) iskoláink szervezetéről leginkább a zágrábi és a váradi káptalan statutumai és az 1397-iki esztergomi egyházi látogatás (canonica visitatio) jegyzőkönyve alapján tájékozódhatunk. A zágrábi statutum 1334-bőL a váradi meg 1374. okt. 31 — decz. 30. közötti időből való.1

) Ezek teljesen megbízható kútfők. Mert a káptalan egyik tagja irta össze őket régebbi iratok, életben levő tények és az élet által2

) igazolt hagyományok alapján. Ezután az egész káptalan előtt felolvasták, s ez helyeslésével a tartalmat magáévá tette.3) Így azután a statútumokat a káptalan törvénygyűjteményéül tekinthetjük. 0 Bunyitay Vincze : A váradi káptalan legrégibb statutumai. V. L 2) Hogy a váradi statutum irója, Imre olvasókanonok, irott forrásokat is használt, a statutuinok közé szőtt okleveleken kivül bizonyítja a váradi és zágrábi statútumoknak szóról-'zóra egyezése a lényeges dolgokban. «) U. az u. o. IV. és VI. 1.