Századok – 1897
Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Bethlen Gábor Déva várában 107. o.
BETHLEN GÁBOR DÉVA VÁRÁBAN. 117 fosztani. Mert az oláh vajdákhoz induló Caesare Gallonok adott utasításában leplezetlenül kimondja, hogy a meghódítandó ország vajdáját — a ki solia többé fejedelmi czimmel ne éljen és függésének elösmerése képen a magyar országgyűlésre követeket küldjön, — a rendek által kijelölt .3 — 4 személy közül ezentúl mindig a király nevezze ki, továbbá hogy az erdélyi várakba magyai" őrséget rakjanak, az arany, ezüst és sóbányák jövedelméből pedig a királyi hadakat fizessék.1 ) Ezek után nem is lehet csodálkozni, hogy mikor a dolgok később szerencsétlen fordulatot vettek és Tliurzó — természetesen minden baj és veszedelem okozójának Forgách Zsigmondot tartván — azt tanácsolta, hogy végkép le kell mondani Erdélyről :2 ) a király fölöttébb megütközött rajta, következetlenséggel vádolta a nádort, eszébe juttatván, liogy épen ő volt az, a ki leveleiben a háborúnak fényes sikert s az uralkodó háznak világra szóló dicsőséget jósolgatott.3) Az elmondottakból tehát láthatjuk, hogy Thurzó György Radul győzelme után nem is gondolt többé arra, bogy a kassai szerződés megerősittessék, valaminthbgy merőben indokolatlan az a föltevés, hogy csak kényszerűségből hajtotta volna végre fiz udvar parancsait.4) Forgách Gyulafejérvár alól Szehen ostromára indult, azzal biztatván magát, hogy Báthory ijjedtében Temesvárra fog szökni előlle, mert a török segitséget hiába várja.5 ) Valóban a fejedelemnek igen rosszul állottak a dolgai, mert a basák — ') Thurzó nádor utasítása Caesare Gallo számára 1611. julius 17-én Kassán kelt (U. o. fasc. 94. nr. 14.) 2) Kassa 1611. augustus 18. (U. o. fasc 1. nr. 107.) 3) A király válaszolván Thurzó levelére, hosszasan felsorolja azon okokat, melyeknél fogva az erdélyi háborút abban hagyni nem lehet. Többek között így szól : »Et sane non levis consideracionis esse debet, ut cum l'requentibus vestris litteris prosperos successus et victorias triumphosque perscribentibus nobis regnoque Ilungariae interessatis provinciis et nationibus intimasse, tain videlicet in Romano Imperio, Hispaniis per Italiam quam etiam alia loca passim communicasse ; unde ex remissione continuations huius instituti maxime utique imminntio nominis -et existimationis tarn nationis Hungaricae quam etiam nostrae fieret.« (U o. fasc. 18. m 15.) 4) Angyal Dávid id. m. 116. 5) Forgách 1611. julius 25-én a kolozsvári táborból írja a nádornak, hogy holnap indul a pusztán hagyott Gy.-Fejérvár felé. A szászok szeretettel várják ; »az egy Szeben vagyon nagy veszélyben az hitván Bátori Gábor miatt ; most mind feleségestül, gyermekestül berekesztette őket, 100 ezer frtot kér rajtok, minden legkisebb ezüst műveket elé adnak szegények és ugy vernek pénzt neki, az kivel Temesvárra akar menni és törökké lenni, a hon lelkestül-testestül elvész az gonosz ember.« <Orsz. Levéltár, Acta Thurz. fasc. 52. nr. 14.)