Századok – 1897

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Bethlen Gábor Déva várában 107. o.

BETHLEN GÁBOR DÉVA VÁRÁBAN. 117 fosztani. Mert az oláh vajdákhoz induló Caesare Gallonok adott utasításában leplezetlenül kimondja, hogy a meghódítandó ország vajdáját — a ki solia többé fejedelmi czimmel ne éljen és füg­gésének elösmerése képen a magyar országgyűlésre követeket küldjön, — a rendek által kijelölt .3 — 4 személy közül ezentúl mindig a király nevezze ki, továbbá hogy az erdélyi várakba magyai" őrséget rakjanak, az arany, ezüst és sóbányák jövedel­méből pedig a királyi hadakat fizessék.1 ) Ezek után nem is lehet csodálkozni, hogy mikor a dol­gok később szerencsétlen fordulatot vettek és Tliurzó — ter­mészetesen minden baj és veszedelem okozójának Forgách Zsigmondot tartván — azt tanácsolta, hogy végkép le kell mondani Erdélyről :2 ) a király fölöttébb megütközött rajta, következetlenséggel vádolta a nádort, eszébe juttatván, liogy épen ő volt az, a ki leveleiben a háborúnak fényes sikert s az uralkodó háznak világra szóló dicsőséget jósolgatott.3) Az elmondottakból tehát láthatjuk, hogy Thurzó György Radul győzelme után nem is gondolt többé arra, bogy a kassai szerződés megerősittessék, valaminthbgy merőben indokolatlan az a föltevés, hogy csak kényszerűségből hajtotta volna végre fiz udvar parancsait.4) Forgách Gyulafejérvár alól Szehen ostromára indult, az­zal biztatván magát, hogy Báthory ijjedtében Temesvárra fog szökni előlle, mert a török segitséget hiába várja.5 ) Valóban a fejedelemnek igen rosszul állottak a dolgai, mert a basák — ') Thurzó nádor utasítása Caesare Gallo számára 1611. julius 17-én Kassán kelt (U. o. fasc. 94. nr. 14.) 2) Kassa 1611. augustus 18. (U. o. fasc 1. nr. 107.) 3) A király válaszolván Thurzó levelére, hosszasan felsorolja azon okokat, melyeknél fogva az erdélyi háborút abban hagyni nem lehet. Többek között így szól : »Et sane non levis consideracionis esse debet, ut cum l'requentibus vestris litteris prosperos successus et victorias trium­phosque perscribentibus nobis regnoque Ilungariae interessatis provin­ciis et nationibus intimasse, tain videlicet in Romano Imperio, Hispaniis per Italiam quam etiam alia loca passim communicasse ; unde ex remis­sione continuations huius instituti maxime utique imminntio nominis -et existimationis tarn nationis Hungaricae quam etiam nostrae fieret.« (U o. fasc. 18. m 15.) 4) Angyal Dávid id. m. 116. 5) Forgách 1611. julius 25-én a kolozsvári táborból írja a nádor­nak, hogy holnap indul a pusztán hagyott Gy.-Fejérvár felé. A szászok szeretettel várják ; »az egy Szeben vagyon nagy veszélyben az hitván Bátori Gábor miatt ; most mind feleségestül, gyermekestül berekesztette őket, 100 ezer frtot kér rajtok, minden legkisebb ezüst műveket elé ad­nak szegények és ugy vernek pénzt neki, az kivel Temesvárra akar menni és törökké lenni, a hon lelkestül-testestül elvész az gonosz ember.« <Orsz. Levéltár, Acta Thurz. fasc. 52. nr. 14.)

Next

/
Thumbnails
Contents