Századok – 1897

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Bethlen Gábor Déva várában 107. o.

BETHLEN GÁBOR DÉVA VÁRÁBAN. 109 alatt Báthory Nagy Andrást 8—10 ezer főnyi sereggel útnak indította Brassó felé, mert hire járt, hogy a moldovai vajda már a havasok alatt táborozik és Radullal együtt akar betörni Erdélybe. A generálisnak — legalább a szász naplóirók igy adják elő a dolgot — az volt a feladata, hogy Brassót cselfogással vagy erőszakkal hatalmába kerítse, mert a fejedelem igen jól tudta, hogy ha a pártütő szászok a vajdával egyesülnek, abból komoly veszedelem származhatik. Nagy András meg is próbálta a várost, de csúfos kudarczot vallott, mert a circumspectus polgárok kijátszották és bezárták orra előtt a kapukat. Annak utánna, hogy ne haragudjék, szép ajándékot küldtek neki és lőn nagy örömük, mikor a generalis felszedte a sátorfáját és seregével visszafordult Brassó alól. Később azzal vádolták, hogy megvesztegettette magát és elárulta a fejedelmet ; de a dolog nem igy történt. A hajdúk zúgolódtak, mert nem volt mit enniök. s mert Imreffy — a kit különben is módnélkül gyűlöltek — gyalázta és kisebbítette őket. Követeket küldtek tehát a fejedelemhez, s mig ezek oda jártak, az alatt érkezett a hir bozzájok, hogy az eperjesi gyűlés határozata értelmében egész Magyarország ellenök készül, sőt még Báthoryt is segítség adásra szólították föl. Erre megzendültek a vitézek, s bogy otthon maradt családjukat oltalmazhassák, se napot se órát nem várván, tüstént megindultak haza felé. A fejedelem emberei az Olt partján érték utói őket, de már akkor nem lehetett velők birni. Mert útközben elfogták a magyarországi urak postáját s a Báthorynak szóló levélből alaposan megértették, hogy végső romlással fenyegetik őket.1) Hogy a fejedelemmel össze ne találkozzanak, kerülő utakra tértek, s junius 23-án már Kolozsvárnál táboroztak. Másnap a generalis meg a többi kapitányok levelet irtak Báthorynak és bőségesen felsorolván 9 A nádor 1611. junius 19-én értesítette Mogila Konstantin moldvai vajdát az eperjesi gyűlés határozatáról : Diram etenim ac plane intolerabilem calamitatem ab impiis hajdonibus, fidelibus R. majestatis Ultra Tibiscanis injustam amplius ferre sua majestas nec debuit nec voluit. Idcirco ad benignam ejusdem deliberationem convocatis in hanc lib. regiamque civitatem Eperjes dominis et nobilibus harum partium Regni superiorum, publico suffragio sancitum est, ut contra servile genus hominum ex colluviae populi collectum gens hungarica ipsa nimirum nobilitas, beroica virtute toto orbe terrarum celebratissima personaliter in sui defensam intra quindenam insurgat ac ferro et igne coacervatas liajdonum vires retnndat ac dissipet.« Figyelmezteti továbbá a vajdát, hogy a királylyal kötött szövetséghez tartsa magát, és akármi történik is, meg ne próbálja a magyar sz. koronához tartozó Erdélyt elfoglalni. (U. o. fasc. 88. nr. 10.)