Századok – 1896
Könyvismertetések és bírálatok - Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monographiája. I. kötet. Ism. Érdujhelyi Menyhért 927
928 TÖRTÉNETI IRODALOM. idők emlékeinek csinos gyűjteménye e könyv. Megtanuljuk belőle, hogy a Duna-Tisza közének déli tájain hajdan szebb élet volt; tősgyökeres magyarság lakóhelye volt a rónaság, hol ma a magyarság csak nagy küzdelemmel képes tért foglalni. Gazdag levéltárak és családi leveles ládák nem állottak a könyv íróinak rendelkezésére. Elpusztúltak azok a török háborúk idején; a historikus teméntelen fáradsággal kénytelen messze vidékről összegyűjteni a vármegyei monographia megírásához szükséges adatokat. — Bács-Bodroghmegye törvényhatósági bizottsága áldozatkészségével lehetővé tette a sok fáradságot igénylő munka megjelenését. A művet szerkesztette Dudás Gyula dr. Ugyan ő írta a honfoglalás előtti kort és emlékeit s a honfoglalástól a mohácsi vészig terjedő kor történetét. A török hódoltság korát és a XVIII. század történetét írták: Iványi István és Dudás Gyula. A vármegye történetét 1792—1848-ig Groschmid Gábor. Az 1848—49-iki eseményeket Thim József dr. Az 1848-tól a legújabb korig terjedő részt Groschmid Gábor. Alapos tudással tárgyalja Dudás a vármegye területének őstörténetét. Szerinte Bács-Bodroghmegye területén kőkorszak soha sem létezett; mire itt az első emberi kolóniák megalakúlnak, hazánk más vidékein már rég beköszöntött a bronz-korszak. Felsor.olja a bronz-kor emlékeit; foglalkozik a kelták, bojok, eraviskok, jazigok és dákok néptörzseivel, melyek hajdan Bács-Bodroghmegye területén laktak. — Mindezeknél fontosabb a római kor. A Duna képezte a római limest, azonban a bácskai határszéleken is volt a rómaiaknak néhány koloniájok. A római kornak két állítólagos maradványa van Bács-Bodroghmegye területén, melyek már hosszadalmas irodalmi vitáknak szolgáltak tárgyúl, t. i. a római sánczok. Ezek egyike Apatintól Gospodinczéig, másika Újvidéktől Bács-Földvárig húzódik. Történetíróink Marsiglitől kezdve mai napig sokat foglalkoztak e sánczok kérdésével. Különösen Katona István, újabban Rómer Flóris és Fröhlich, legújabban Dudás a fönnebb czímzett munkában. Dudás értekezése szintén fontos érveket szolgáltat azon nézet megerősítéséhez, hogy e két földmű közül a hosszabbik nem római eredetű, hanem barbárkori emlék. Dudás szerint az Apatin és O-Becse közötti sáncz a szolga-szarmatáktól éred, kik a szarmata-jazigok ellen saját védelmökre emelték e sánczot. Az Újvidék és Bács-Földvár közötti földművet azonban Dudás római eredetűnek tartja. Szerinte a rómaiak a szarmaták áltai megszállva tartott tiszai részeket a IV. században elfoglalták s a netáni újabb megtámadások ellen a Tisza torkolatát egy oly védő mű által biztosították, mely a
