Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - III. és bef. közl. 880

A MAGvAROK EREDETE, ŐSHAZÁJA ÉS VÁNDORLÁSAI. 917 rázza meg historiailag azt a dolgot, hogy miért nevezte el a nemzeti hagyomány a honfoglaló egész népet s azután a későbbi generatio az egyes törzsek fejeit is hét-magyar-nak (hetu-moger). Ennek az elnevezésnek eredetét és mintáját megint csak a török népcsaládnak azon ágánál és azon a földön találjuk meg, a melyből kiszakadt s a honnan kiköltözött a magyar nép is. Tudjuk, hogy az ujgur, vagy ugur népnek csak egyik része költözött ki az Orkhon, Tula és Szelenga-melléki őshazából, a melyik az on-ujgur. on-ugur nevet, viselte, mig a másik része, a tokuz-ujgur nevü, megmaradt Ázsiában. A kiköltözésre 10 törzs vállalkozott az ugurokból s éppen ezt a számot fejezi ki az on-ugur, un-ugur név, mely »tíz-ugurt« jelent, mig a tokuz-ujgur értelme: »kilencz ujgur.« Továbbá éppen ilyen természetűek ama nép-nevek is, melyek az Orkhon-melléki feliratokon olvashatók, pl. ücs-oguz = három oguz ; alti-oguz = hat-oguz; \tokuz-oguz = kilencz oguz; tokuz-tatar = kilencz-tatár és otuz-tatar = harmincz-tatár,1) melyekben a jelzőként szereplő számnév éppen úgy az egymással szövetkezett törzsek, vagy nemzetségek számát jelzi, mint a hét-magyar névben. THÚRY JÓZSEF. 9 Radloff: Die alttürk. Inschriften 5, 11, 63, 65 és 308. lapokon. SZÁZADOK. 1896. X. FÜZET. 59