Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - III. és bef. közl. 880

A MAGvAROK EREDETE, ŐSHAZÁJA ÉS VÁNDORLÁSAI. 913 rint Kudu, Csiráven, Madsar és Toszagan, el tudták vinni apjuk fejét a csatatérről.1) Ugyanezt a dolgot megtaláljuk Resideddinnél is részletesebben és némi eltéréssel. Szerinte a merkit, vagy mekrit nevű török nép Ujgurisztán tartományában lakott és Csingiz klián idejében Toktaj volt a fejedelme. Testvérét Kudimak. ennek három fiát pedig Dsilavun, Madsar és Toszagannak hívták. Csingiz 1207-ben megtámadta a mekrit nép országát is, mely alkalommal Toktaj elesett a csatában, de Kudu és három fia a najmánok földére menekültek a sereg maradványával. Később, t. i. 1215-ben, Csingiz khán Kudu és fiai ellen küldte Szubutaj Bahadurt egy sereggel, mely a mekritek csapatát a mongol földön folyó Dsem-Muran mellett egy szálig lekaszabolta s itt esett el Madsar is.2) — Látnivaló, hogy Résideddin forrása is egyik ujgur krónika volt. — Végre Abulgázi a mekritek fejedelmét Tokta-nak s ennek egyik fiát szintén Madsar-nak nevezi.3) Azonkívül ezzel a névvel Csingiz khán családjában is többször találkozunk. Ismeretes dolog, hogy Csingiznek legidősebb fia volt Dsüdsi. Ennek ötödik fia Sejbán, kinek 11-ik fiát Madsar-ndk hívták. Továbbá Dsüdsinek 6-dik fia volt Tangut, ennek fia Szungtaj, ezé pedig Madsar. Végre ugyancsak Dsüdsinek 10-dik gyermekét Dsemtajnak nevezték, kitől született Tudáver, a kinek első szülött fia szintén a Madsar nevet viselte.4) Most ismét tovább haladhatunk egy lépéssel. Arra is van kétségtelen történelmi adatunk, hogy éppen ezt a Madsar személynevet egy török eredetű nép, vagy nemzetség fölvette és e néven játszott szerepet Közép-Ázsia történetében. Ugyanis Sejbáni Mohammed khánnak seregében — a ki a XVI. század első éveiben megdöntötte Timur lenk utódainak birodalmát — találunk a többek között egy madsar nevű nemzetséget, mely már az első harczban kitűntette magát s a későbbi harczokban csak 200 főből állott Sejk Murid vezetése alatt.5) Már most úgy áll a dolog, hogy Sejbáni Mohammed khán tizedik ivadéka volt annak a Sejbánnak (Dsüdsi fiának, Csingiz unokájának), a ki testvéreitől, Batutól ]) Klaproth : Journal Asiatique. 1824. évf. V. k. 268. lap. 2) Resideddin : Dsámi-et-tevárikh, I. köt. 21a, 22, 31a, 85 és 92.11. 3) Abulgázi, Fraehn kiadása, 50. lap. *) L. mindezekre nézve Eesideddin munkája 142. 1. és Abulgázi 101. lap. 5) Sejbaniada. Berezin kiadása, Kazán 1843. az 59. lapon. Továbbá Yámbéry : Die Scheibaniade. "Wien. 1885. 274. 1.