Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - III. és bef. közl. 880

908 THtjRY JÓZSEF. A dolog tehát voltaképpen úgy áll, hogy a magyar szerzetesek valamely régi krónikából megtudták, hogy a nemzet ősei valamely, keleten eső országból költöztek ki s meg voltak győződve arról, hogy maradt ott belőlük egy rész; Julián csakugyan talált magyarokat a Yolga tájékán s ebből azt következtette, hogy az a föld az ősi haza, a Nagy-Magyarország s az ott talált magyarok akkor maradtak hátra, mikor a többiek onnan kiköltöztek. Csupán ezen a hibás következtetésen alapszik a Nagy-Magyarország létezéséről való hiedelem ; mert hiszen maga a magyar szerzetesek által említett krónika sem mondja azt, hogy a másik, régebbi Magyarország (melyet csak Julián nevezett el Magna Ungaria. vagy Ungaria maiornak) éppen a Yolga mellékén van s éppen az a föld volna, melyen Julián magyarokat talált. Hiszen Julián útleírásában éppen azt olvassuk, hogy a magyar szerzetesek »sciebant per scripta antiquorum, quod ad orientem essent; ubi essent, penitus ignorabant.« Ha az a krónika pontosan megjelölte volna a régi haza fekvését, már Ottó és társai is meg tudták volna találni minden tapogatózás és nehézség nélkül. Sőt mind e mai napig nem került elő olyan krónikánk, a mely oda helyezné a magyarok előbbi hazáját, a hol Julán —- az ő véleménye szerint — megtalálta azt. Az útleírás kezdete legjobban egyezik Anonymus krónikájának tartalmával és kifejezéseivel, — de ez is egészen más vidékre teszi Dentumogert, a magyar őshazát, a mennyiben így jelöli meg: »finis cujus ab aquilonali parte extenditur usque ad nigrum pontúm, a tergo autem habet Humen, quod dicitur Thanais, cum paludibus magnis«. Látnivaló, hogy ez a föld ugyanaz, melyet Livanius Philosophus és a ravennai névtelen geographus Onogoria-nak (= Ungaria), Konstantinus császár pedig Lebediának nevez. Tehát sem magyar krónika, vagy nemzeti hagyomány, vidékén, terült el s melyről Ibn Roszteh azt írja, hogy ott csak pusztaság és erdő van, de járt ösvény, vagy csinált út egyáltalában nincsen. — Ha tfhát Julián ezen az úton ment észak felé, akkor a »terra Vela« valószínűleg a kunok országát jelenti, a kik — mint Rubruquistól tudjuk, — a Dnepertől az alsó Volgáig laktak s a góthok val, vagy valan-nak nevezték őket: mihez még hozzá kell vennünk, hogy a kunok egy része csakugyan saracén, azaz mohammedán volt (1. Codex Cumanicus 52. 1.) E szerint ez a Vela nevezet a góthoktól ered. Rubruquis ugyanis ezt írja : »Comani, qui dicuntur Capchat, Teutonicis vero dicuntur Valani, et provincia Valania.« — Az bizonyos, bogy ez a Vela nem azonosítható Bular, vagy Biilar városával, a mely sokkal északabbra feküdt, mint Burdaz városa. Még Bonfinitól is tudjuk, hogy góthok laktak a Maeotis és a Don torkolata környékén ; tehát ezektől hallotta Julián a terra Vela elnevezést.