Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - III. és bef. közl. 880

906 thtjry józsef. Ural folyók között folytattak nomád életet s ebben a hazájukban észak felől a vogulok és osztyákok ősei, ez a két, jogra vagy jugra nevű nép, voltak szomszédaik. * íme elkísértük a magyarok őseit az Orkhon, Tula és Szelenga folyók mellékéről nyugot felé egészen Pannoniáig, mindenütt az egykorú, vagy közeikorú s mindig az első rangur leghitelesebb történetírók út mutatása mellett, — és a Kr. előtti VIII. századtól lcezdve a keresztyén időszámítás IX. századának végéig sehol egyetlen egy történeti adattal sem találkoztunk, a mely azt mondta volna, hogy a magyarok ősei laktak valamely időpontban akár Jugra tartományéiban, akár az ú. n. Nagy-Magyarországban! Ha igy áll a dolog, akkor ennek az állításnak kell mese-nek lenni, nem pedig a hunmagyar rokonságnak. Lássuk tehát ennek a Nagy-Magyarországnak dolgát egészen közelről, ne pedig madártávlatból, mint eddigelé tették. Az első ember, a ki azt állítja, hogy a hunn-magyarok Pascatir földről, vagy más néven Nagy-Magyarországból jöttek ki s hogy a pascatirok, vagyis baskírok és magyarok nyelve azonos: Rubruquis Vilmos, a ki 1254. évben Mengü nagy khánnál járt követségben. Számba veendő, hogy ítubruquis — a mint útleírásából érthető — nem tudott sem magyarul, sem baskírul, sőt nem is fordult meg a baskírok földén, mert attól dél felé vitte az útja Ázsiába. Mire alapította tehát a föntebbi állítását? Elárulja ő maga, a mennyiben azt mondja, hogy ezt a két dolgot ama domonkos-rendi prédikátor szerzetesektől tudja, a kik jártak ott a tatárok eljövetele előtt. — A baskír föld tájékán jártak ő előtte Plancarpin J. és Ascellin szerzetesek s annyit tényleg mind a kettő ír, hogy a bascartok, illetve bastarc-ok országa más néven Magna Hungaria; de ezek már nem a tatárok ide érkezése előtt utaztak, hanem 1246-ban s ezek nem is írják, hogy innen származtak a magyarok. Jóval előbb kereste a keleti hazában hátra maradt magyarokat a Domonkos rendből való Ottó szerzetes és három társa, de eredménytelenül s csak Ottó talált a pogányoknak valamely országában olyan embert, a ki meg tudta mondani, hogy merre laknak magyarok, kiket azonban ő nem keresett föl. Tehát nincs hátra más, mint elfogadnunk azt, hogy Rubruquis Vilmos valami úton-módon Julián szerzetes révén értesült arról, hogy magyarok laknak a baskírok földén s a pannóniai magyarok is onnan jöttek ki; mert — tudtunkkal — Julián az első, a ki valahol a Volga közelében talált magyarokat; továbbá ő éppen Domonkos rendbéli szerzetes volt s csákugyan a tatárok