Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - III. és bef. közl. 880

A MAGYAROK EREDETE, ŐSHAZÁJA ÉS VÁNDORLÁSA. HARMADIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. IV. A törökségnek az az ága, melyről legrégebben tud egyet s mást a történelem; amely a törökség lakta területnek történelmi emlékezés óta mindig a keleti részét lakta; amely a török törzsek közül legelőbb jutott bizonyos fokú műveltséghez és a melynek legkorábban volt írása és irodalma: ez a nép az ujgur. Nevét a régi keleti kútfők háromféle alakban tartották fenn. Legelőször a 735. évben fordul elő, Bilge khán síremlékén az Orkhon felső folyása mellett, az eredeti és teljes ujgur alakban.1) Dsuvejni állandóan igur-nak (^«.ÍJI) nevezi ezt a népet, Resideddin pedig majd ugur (^í^l), majd ujgur (^^jjl), majd igur-nak s ehhez képest az egyik ágazatukat felváltva on-ujgur, on-ugur és on-igur-nak. Továbbá Abulfarads (a XIII. században), Bejzávi (irt 1317-ben), Abulgázi (1664-ben) és a Lugat-i-türki (az ú. n. kalkuttai szótár) igurnak irják ezt a nevet; végre Sejkh Szulejmánnak közép-ázsiai török szótára (Lugat-i-Csagataj) mind a három, t. i. ujgur, ugur és igur alakját fölemlíti ennek a névnek. Látnivaló, hogy e nép nevének teljesebb és eredeti ujgur alakja mellett használatos volt ugur és igur változata is, és ami különösen számot tevő körülmény, az ugur és igur alakok azokban a históriai töredékekben is feltalálhatók, melyeket Dsuvejni, Resideddin és Abulgázi magoknak az ujguroknak, vagy uguroknak legrégibb krónikáiból irtak ki. 2) ') Badloff Vilmos : Die alttürkischen Inschriften der Mongolei. St. Petersburg 1895. 427. lap. 2) A nyugoti íróknál eltorzítva találjuk ezt a nevet; így pl. K,ubrnquis Vilmos (1254) jugur-nak írja, a nestorianus téritők pedig igur mellett jagur-nak is.