Századok – 1896
Értekezések - BARÁTH FERENCZ: A millenium és a magyar történelem 869
A MILLENNIUM ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELEM. 873 dicsérni. Sőt magában az egész kiállításban is észrevehető volt igen sok szaknál a történelmi szempont figyelembe vétele, az illető szak történelmi fejlődését érdekesen tüntetve fel, a malomipartól a hitel-ügyletekig, s ezek a csoportok voltak a legérdekesebbek, legtanulságosabbak. Ugy hogy, egészében tekintve ezredévi ünnepélyünket és kiállításunkat: azt a magyar történelem ünnepének méltán nevezhetjük. De azért ne áltassuk magunkat. Multunk ismerete, az az iránti komoly érdeklődés, s a történelmi érzék korántsem hatották át úgy társadalmunkat, mint azt régi múltunk s politikai helyzetünk megkövetelné. Nem, még művészeinket sem. A tenger sok építkezés közt, a melyek a fővárosban az utolsó évtizedek alatt történtek, egyetlen művészi palotát emeltek, a mely eredeti és önálló a felfogásban s a régi magyar motívumokat felhasználta: az iparművészeti múzeum nem rég fölszentelt palotáját, a melyen már csak azért is jól esik a szemnek megpihennie, mert nem olyan, mint chablonos társai. Többi nagy épületeinket épp úgy építhették volna Chicagóban, mint Budapesten. A szobrászat terén haladtunk valamit. Az aradi szabadság-szobor szép alkotás; a budavári honvéd-emlék előrésze is, a kellő pontról nézve, szép és nemes. Arany szobra is haladást mutat a jobb felé, s általában szobrászatunk az utolsó évtized alatt szerencsésen fejlődött a nemzeti irányban, amit némileg alkotása tárgyának is köszönhet. De már festőink, a kik pedig a legtöbbet tehetnének a magyar történelem megérzékitésére, a maguk és a közönség javára egyiránt. mint egyik műbirálónk is nem rég rá mutatott,1) kétségbeejtőleg járatlanok a magyar történelemben, különben jobban látnák és nagyobb kedvvel fordulnának felé. Azt lehetne gondolni, hogy egy ilyen per •eminentiam harczos népnél, minő a magyar, a csatakép-festészet kiválóan virágzik; s tényleg nincs egyetlen nevesebb csataképfestőnk. Csak legutolsó önvédelmi harczunk is mennyire gazdag a hősiség, katonai bravour felemelő és megrázó jeleneteiben, de ők nem tudnak róla. Csak el kellene olvasniok, T— «gyet említve a sok közül — Görgey István igen becses mun') Beöthy : Egy új magyar történeti kép. Budap. Szemle 235. sz.