Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Ehrenberg; R.: Das Zeitalter der Fugger. Geldkapital u. Creditverkehr im 16. Jahrhundert. I. Ism. Kropf L. 834

TÖRTÉNETI IRODALOM. 837 ir, vagy irni látszik, nem lesz megelégedve avval az elhamar­kodott leczkével, melyet szerző neki ad a bevezetésben oly czélból, hogy vele a XVI. század pénzügyeinek történetéről elbe­szélendő dolgokat megértesse. Egy külön kötetet vett volna ez igénybe s czélszerűbb volt volna az egész történetet ab ovo részletesen és alaposan tárgyalni; mert hát tudtunkkal a XYI. szá­zad pénzhitelezői csak annyiban különböztek elődeiktől, hogy ez utóbbiak nem voltak talán oly dúsgazdagok. Annyi azonban bizonyos, hogy a Euggerek és kortársaik nem voltak az elsők, kik az árú-kereskedés (Waarenhandel) mellett a pénz-kereske­dést (Geldhandel) is űzték, s igy szerzőnek határszabása teljesen önkényes. Az olvasó szeretne valamit, illetőleg többet tudni például Dino ítapondiról, ki a XIV. század végén Zsigmond királyunknak kölcsönzött százezer forintot, továbbá Jacques Coeur-ről, VII. Károly hires financier-jéről vagy Semblangay­ról, kiről legújabban Spont is kimutatta, hogy nemcsak sur­intendant volt, hanem pénzkölcsönző is és ki az akasztófán halt meg I. Eerencz idejében; továbbá a De la Pole család tagjairól, kik szerény kezdetből majdnem Anglia trónjáig jutot­tak; vagy pedig a fekete és fehér Frescobaldiakról és sok más kereskedő társulatokról, kik már a XIII. században virágoztak bőven Olaszhonban és máshol, de kikről dr. Ehrenberg munká­jában vagy éppenséggel semmit, vagy nagyon keveset találunk. Még a bevezetéshez függesztett két excursus is — az egyik »Zsidó és keresztény pénzkölcsönzők a középkor végén« czím­mel, a másik a »Középkori börzék«-ről — is fölötte hézago­sak, ámbár ezekben szerzőnk nyilván részletekbe igyekszik bocsátkozni. Hogy mily fölületesen bánik tárgyával szerzőnk, az éppen a II. Lajosunkról elmondott néhány sorból tűnik ki. Igy pl. ő azt állítja, hogy a magyar király a Fuggerek magyarhoni üzletétől 200 ezer forintnál többet »elrabolt« (»beraubt« 121.1.; »Beraubung« 123. 1.) és hogy irigyeiknek áskálódásain kívül magyar bányamunkásaik zendülése vezetett arra, hogy a kereskedő ház magyarhoni javait lefoglalták és főbb tiszt­viselőit fogságba helyezték a magyarok. Engel, Horváth Mihály, Szalay László és Wenzel, kik jóval behatóbban foglalkoztak a Fugger-affaire történetével, mint dr. Ehrenberg, és jobban ismerték azt, mint ő, nem vélték magukat competens bíráknak arra nézve, hogy ebben az ügyben ítéletet ejtsenek, még pedig azért nem, mert egyéb szükséges tudnivalók közt pl. nem ismerték — nem ismerjük még ma sem — az 1524-ben szép­sember 8-án megnyílt pesti országgyűlés valódi és teljes törte­tét, és nem sikerült még II. Lajos pénzügyi sáfárkodását és SZÁZADOK. 1896. IX. FÜZET. 54

Next

/
Thumbnails
Contents