Századok – 1896

Tárcza; Necrológok - Curtius Ernő † – zs. – 671

TÖRTÉNETI IRODALOM. 69 püspökjelöltet. Már pedig ugyanazon év végével a pápa kiengesztelődött és véd s (laczszövetséget kötött a császárral és fivérével, és oly czélból, hogy kedveskedjék a császárnak —mint ezt az angol király állítja — egyházi átok alá helyezte János királyt, mely alól, mint Raynaldusból tudjuk, még 1534. julius havában sem volt föloldva. Már pedig lia a pápai consistorium a kiközösített királyt még a lutheránusok ellen sem segíthette, még pedig azért nem, mert egyházi átok alatt sinlődött, úgy aligha hagyhatta jóvá ugyanannak törekvéseit Szalaházy Tamásnak a törvényesen kinevezett s szabályszerűen beigtatott veszprémi püspöknek székéből való kitúrására. De még az is fölötte kétes, hogy VII. Kelemen ez időtájt egyáltalában szentesítette volna bármely János király részéről proponált egyénnek püspökké való kineveztetését. Ennek az érvelésnek helyességét talán maga Pascal César is belátná — ha jobban ismerné a kor történelmét. Alkalmasint belátta maga Laski János is, hogy reményei a veszprémi szék elfoglalására éppen nem valának kecsegtetők és azért, nem ünnepélyesen ugyan, hanem csak hallgatagon elejtette a veszprémi püspök czímét. Valószínűleg ez a magyarázata a dolognak, nem pedig az, mit szerzőnk állít, hogy t. i. a halálos ágyán fekvő öreg főpapnak végrendeletében — tehát egy magán használatra szánt okiratban — azért hallgatták el a fiatal Laski püspöki czímét, mert a lengyel király félt Jánost nyilvánosan királynak elismerni. Ha szerzőnk egy kissé jobban megismerkedett volna Zsigmond király személyével s kormányzása idejének történetével, ily badarságot nem írt volna róla. Hogy Laski mikor tért át a protestantismusra, vagy pedig hogy a pápa mikor oldotta föl János királyt az egyházi átok alól : azt eddig a történetírásnak nem sikerült földeríteni. Annyi azonban bizonyos, hogy Szalaházi Tamás mint veszprémi püspök és »postulatiis Agriensis« halt meg, ha a veszprémi püspökök történetírójának, Rókának igaza van : ámbár mint láttuk, Ferdinánd udvaránál »egri püspök« volt neve, és unokaöcscse figuráit mint veszprémi püspök. János király püspökjelöltjei közül Fráter Györgyről tudjuk, hogy a nagyváradi béke után már nem írja magát alá többé »electus«-nak hanem valóságos »episcopus«-nak s azért valószínűleg föl lett szentelve püspöknek, bármint csóválja is fejét életírója Utiesenovié. Grittiből, még Laskiból is időfolytán lett volna püspök, ha az előbbit le nem nyakazták volna az erdélyiek és az utóbbi nem tért volna át az új vallásra. Miután Laski János veszprémi püspökségéről van szó, legyen szabad Bucholtz hires »Coquille«-gyűjteményéből is