Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - II. és bef. közl. 693

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGOK. 703' szabad és nemes, s eleitől fogva máig önkormányzattal biró: székelységgel azonosítni nem lehet. Az erdélyi hunn-székely törzs azóta, hogy a hunn helyett székely nevet vett fel, nemzeti nevét soha sem törvény, sem maga meg nem változtatta. Határőrsége kényszerítőleg 86 évig tartott, akkor törvény szüntette meg örökre. Timon és Hunfalvy hypothesise azt sem fel nem támasztja, sem azt, hogy máskor, mint általam imént megjelölve volt, soha nem létezett, meggyőzően be nem bizonyítja. Negyedik volt a biharvármegyei székely telepek félöli nyomozódás. Erre kevés időm jutván: az eredmény is kevesebb. De arról meggyőződtem, hogy, amint Szabó Károly művében írta, valóban itt is voltak székely telepek, s ezt űj adatokkal is igazoltam. Jerney az egész Magyarországon és Erdélyben levő székelyeket határozottan besenyőknek állítja, de tévesen. „Ugy látszik, mintha székely néptörzs létezését nem hinné. 0 mindenütt csak besenyőt lát. Neki a bissenus is, a siculus is egy, azaz besenyő, az első már nevéért, utóbbi azért, mert ő a székely szót az Ör szóval, határőrrel synonimnak s a székelyt határőrnek tartja. Hogy alapos meggyőződést szerezhessek: melyik nézet felel meg a történeti igazságnak : Jerney és társaié vagy a Szabó Károlyé és az enyim, tüzetesen tanulmányoznom kellene a kérdést az irodalomban s több ideig utaznom és nyomozódnom Biharban a volt nemesség és egyházak levéltáraiban, s különösen Belényes vidékén. De én már koromnál fogva egyikre sem fogok ráérni. Maradjon hát ez is fenn későbbi kutatóknak. Rám nézve elég azon általános eredmény, hogy egy-két községet személyesen láttam, néhánynak mult történetével az irodalomból megismerkedtem. Szólnom kellene még a besenyőkről tüzetesen: igaz-e Jerney állítása, hogy besenyő és székely egy ? Szemle alá kellene vennem Hunfalvy azon állítását: hogy a székelyek hunnsága, a székely név nemzeti volta, lakföldjük fegyverrel foglalása mind mese, hogy őket Szent László király és az utánna következők telepítették mai lakhelyökre és székely nevöket nekik a magyar királyok adták. De ezt más alkalomra kell halasztanom, vagy — ha marad rá tér — Monographiámban elvégeznem. Most még csak utam elért czéljairól kell pár szót szólnom. A miket előadtam, azokból szemmel látás és tapasztalás útján kitűnik: 1. az, amit Szabó Károly: Királyi telepítvényesek-e a székelyek? czímű fentérintett művében elméletileg kimutatott, hogy az erdélyi székelység sem a palócz földről