Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - II. és bef. közl. 693

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGOK. 699' őseik? minő hunn, kazar, kun, besenyő vagy magyar nemzetből eredtek ? mikor telepedtek mai helyökre ? Számos vélemény ismeretes mindenikről, a mint látók, de a döntés még hátra van. Nyelvök nagy rokonsága bizonyíték arra, hogy egykor egy nép voltak; de Ázsiában volt-e ez, a Volga és Tanais melletti őshazában, vagy Európába érkezésök után Etelközben vagy Kis-Szkythiában a Fekete tenger környéken ? Ez még nincs felvilágosítva. Mikor lesz ? a jövő kérdése és feladata. A székelységről most készül két mű. Derítnek-e a kérdések ezredéves sötétében valami világosságot, vagy a hol sötétség van ma, ezután is az lesz ? a jövő mutatja meg. Második a göcsejiség. A miket a palóczokról mondtam, azok közül csak a nyelvjárás és ethnographiai viszonyok mutatják a göcsejieknek palócz-székely rokonságát. Itt is mint történelmi talány áll a vizsgáló előtt: kik e népnek törzselődei? mikor s hol vált el másik két rokon társaitól? mikor s minő néphullámzás vagy harczi vészek következtében vetődött e sajátságos nyelvjárású és szokású magyar néptöredék mai lakhelyére? Attila birodalma szétbomlásakor s fiainak Pannoniában elvesztett csatái után? vagy később a gépida és avar uralom alatt ? S mely viszonyok között történt ez ? eldöntetlen kérdések. Toldy Ferencz a göcsejit hunn vagy kún nyelvmaradványnak tartja, s a palócz nyelv egyik ágának, (írod. Tört. I. köt. 22, 1.), Torkos Sándor (M. Nyelvészet 1858. I. k.) nem csupán nyelvjárásnak, de régi, épebb korában, inkább más nyelvnek véli. Vass József — mint fennebb láttuk — a göcsejit hunn-avar ivadéknak véli, a mire Hunfalvynak, mint szaktudósnak ellenkező nézete szintén fennebb érintve volt. Szeder Fábiánnak a palócz nyelvet illető azon véleményére, a mit szintén említettem, hogy azok a szittya nyelvnek módjából sokat megtartottak, szintén illik Hunfalvy kétkedő észrevétele. Itt is a jövő ad — ha ad — több világosságot. Harmadik a hajdani vágvölgyi székelyek mai állapota felőli nyomozódások történelmi eredménye. A mint az olvasó észrevehette, a vág-völgyi székelység kérdésének sarkpontja, a Timon által felállított azon téves értesítés, hogy a székely szó synonim az őr és határőr szóval. De előadásának biztosságában ő maga sem bízott, Hunfalvy pedig ezt jókor észrevette, amit társai nem, s szükségesnek tartotta, hogy álláspontjuk védelmére új bizonyítékokat keressenek. Találtak is két tanuvallató levelet, 1595-ből, kettőt 1615- és 1640-ből, a hol a fyzéri és regéczi várak erdőinek és hegyeinek három magyar őre a nádor és a konvent kiküldötte előtt magyarúl azt vallotta, hogy ők a nevezett várakban több-kevesebb évig