Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - II. és bef. közl. 693

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGON. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. •— IY. Biharvármegyei székely telepek. Negyedik czélja utazásomnak a biliar vármegyei hajdani székely telepek nyomának fölkeresése s mai állapotuk megismertetése. Szabó Károly »A régi Székelység« czímű művében öszszeállította azon történelmi adatokat, melyek a telepek hajdankori nevét s ottlétét igazolják. Mint ilyent ismertette a már II. Endre király korában valószínűen a bihari várhoz Széköl (secul) száz név alatt hadi szolgálatokat tevő székelyeket, a kikből alakúihatott a mai Székelyhíd mezőváros és Székelytelek község. Annak igazolására, hogy Székelytelek már 1217-ben (falu) villa volt, felhozza Telegd, Adorján, Albis és Sályi azon vidéki községeket, melyeket szintén székely telepeknek mond, s véleményét a csíki székely krónikából vett érvekkel támogatja. Én csak a két első községet kereshettem fel. a mit futólag láthattam, itt következik. Székelyhid régen koronabirtok volt, a mit az erdélyi fejedelmek birtak, vagy híveiknek írták be (inscriptió) meghatározott évekre, a birtoklás többnyire 99 évre terjedett. A fejedelemség megszűntével a királyi fiskus kezére jött, s uradalmi főtisztek (praefectus) kezelték. A történelmi és statisztikai íróknál (Yályi, Fényes sat.) a következő följegyzések vannak róla: Székelyhid magyar mezőváros, Biharvármegye székelyhídi járásában, Debreczentől és Nagyváradtól 3—3 mértföldre, postaállomás van benne. A város egy része kies dombon fekszik, s annak hajdan Székely város volt neve. Ez világosan mutatja, hogy első lakói székelyek voltak, külön bírája s az első keresztény századokban katholikus temploma és egyházközsége, míg a hegy alatt a lapályon elterülő, ügynevezett alsó városon a reformáczió után a reformált lakosok alkottak egyházat. Ez neveztetett Székelylnd-nak. s szintén külön bírája volt; de SZÁZADOK. 1896. VIII. FÜZET. 45