Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

690 THURY JÓZSEF. és nevezik ezt a két népet), hanem — miután egynek vették ezt a két nevet — előbb a finn-ugor összetételben, később (Budenz József hibájából) egyszerűen ugor alakjában, mindazon népek megjelölésére alkalmazták, melyeket külön-külön finn, lapp, észt, mordvin, cseremisz, zűrjén, votyák, vogul, osztyák és magyar neveken ismerünk, — ámbár az ugor, ugur név ezek közül kizárólg csak a magyart illeti meg, a mint az ungar, hungar, hunugur, unugur, onogur összetett név is bizonyítja (un-ugur, on-ogur). Ez a könnyelmű eljárás idézett aztán elő egy furcsa tudományos vitát, mely ama kérdés körűi folyt, hogy ugor, vagy török eredetű-e a magyar nép ? Éppen olyan, mintha arról vitatkoznánk, hogy germán, vagy pedig német eredetű-e a deutsch nép ? Mert hát voltaképpen így áll az osztályozás; a török nevezet jelöli a nemet, az ugor, ugur a fajt, a magyar pedig az egyedet. Az egyik név az európai népeknél az 568 évben fordűl elő legelőször ugur alakban Zemarchus útleírásában (Menandernél), majd Theophylactus Simocattanál az 558. évre vonatkoztatva ogor alakban, de már 457 tájban Priscus Rhetor is említi és ismeri az on-ogur összetételben.1) — Ellenben a másik név, a mint legelőször feltűnik a történelemben, már akkor az ugur, ogor-tói egészen különböző alakban mutatkozik, még pedig olyan kútfőkben, melyek mind a két nevet ismerik. Tudvalevő ugyanis, hogy József kozár királynak 960-ból való levele Togarma első fiát Ugri, TJgjur vagy TJjur-nak mondja, mely név nem egyéb, mint az ugur, ugor név személyesítése; de a kozár birodalomtól s a Jajk folyótól északra lakó népet jigra-nak (ha-jigra-im) nevezi.2) Ugy szintén az orosz Nesztor, kievi szerzetes (írt 1100 körűi), a vogux) Vannak, a kik már a Herodotnál található '/UQXAI, továbbá a Strabonál levő ovgyoi és a Priscusnál olvasható oüguiyol népnevekben is ezt az ugur, ugor, ogor nevet akarják fölismerni. Nekem erre csak az a mondani valóm van, hogy a kinek gyönyörűsége telik metathesisek útján történő szómagyarázatokban s az így erőnek erejével megmagyarázott szókból történetet csinálni valamely népnek : ám teljék benne kedve ; <le annyi bizonyos, hogy a következtetések lánczolata és a találgatás még nem azonos dolog a tények konstatálásával. Különben is Priscusnál más népet jelöl az uróg és mást az ogur (onogur) név, mert hiszen mind a kettő egy helyen s ilyen megkülönböztetett alakban fordul elő. 2) L. idézve Hunfalvynál Magyarország Ethnographiája 210. l.jegvz.