Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

A MAGYAROK EREDETE, ŐSHAZÁJA ÉS VÁNDORLÁSAI. 687 adat Priscus Rhetornál található, a ki azt írja, hogy a khazarok, szaragurok és a többi szomszéd népek a 467. évben háborúval voltak elfoglalva Persiában.1) Még inkább meggyűlt a bajuk a khazarokkal és szövetségeseikkel Kobád sahnak és Nusirvánnak a VI. században, úgy hogy több erősséget kellett építeniök a Kaukázusban betöréseik megakadályozása végett. Miután az arabok megdöntötték a Szászánidák uralmát Persiában, a VIII. század egész folyamán e khazarok ellen kellett harczolniok.2) Konstantinus császár pedig azt állítja, hogy a magyarok, mikor a khazarok szomszédságában laktak, szövetségeseik voltak ezeknek minden háborúikban. Igy tehát a persák legalább a YI. század elejétől, az arabok pedig a VIII. századtól fogva érintkeztek elég gyakran a magyarokkal is, minélfogva ismerniök kellett őket. A ki tehát meg akarja dönteni az említett bizánczi, persa és arab írók állítását a magyarok nemzetiségéről: annak más, még pedig tekintélyesebb és hitelesebb írók tanúskodásaira kell hivatkoznia, a kik egyenesen azt állítják, hogy a magyarok nem voltak turkok; — mert ez a módszere a komoly történeti kutatásnak. De a ki e nélkül tagadja Bölcs Leo, Konstantinus, Ibn Roszteh stb. állításának igazságát: az csak játéknak tekinti a tudományt; a ki a határozott és egészen világos bizonyítékokat csűrés-csavarással, furfangos álokoskodással igyekszik megfosztani értéküktől: annál már előre a históriai adatoktól függetlenül, készen van valamely végeredmény, a melynek igaz voltát akarja elhitetni másokkal s ezért szeretné nyakát szegni az űtjában álló régi auctornak. Hunfalvy Pál maga is érezte az idézett görög, persa és arab írók tanűskodásának nyomatékos voltát s igyekezett is megczáfolni őket, az ő véleménye szerint tekintélyesebb szerzőkkel, azt mondván, hopy a nyugot-euiópai latin írók hungar, ungri, ungari néven ismerik a magyarokat; s ámbár »néha tudóskodás leli is őket« és »okoskodnak vala a magyarok ere]) Thierry Amadé : Attila, Attila fiai és utódai történelme. Ford. Szabó Károly. Iest,^ 1865. II. köt. 36. 2) Yámbéry Ármin : A magyarság keletkezése és gyarapodása. Budapest, 1895. 124—125.