Századok – 1896

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677

684 THURY JÓZSEF. iölé pontot tett, vagyis yusvx> helyett írt — madsgar nép: a türk fajból való nép (dsinsz min et-turk), Maszúdi pedig (a ki 943-ban írt) egyenesen turlc néven emlegeti Árpád magyarjait.1) Látnivaló, hogy mind a kelet-római birodalomban, mind Persiában úgy ismerték a magyarokat, mint a török népek egyikét. S ez egészen bizonyos dolog, mely nem következtetésen és okoskodáson alapszik. Ámde eme, különböző forrásból eredő, egymástól teljesen független tanúskodásra azt mondta Hunfalvy Pál, hogy Ibn ítoszteh a magyarokat se a rómaiakhoz, se a görögökhöz, se az arabokhoz nem számíthatta, de mivel valamelyik nemzethez mégis csak kellett számítania, a törökök közé sorolta, minthogy nem tudta valódi eredetöket, a mely körülményből tehát korántsem lehet nemzetiségi azonosságra, vagy ethnikai kapcsolatra következtetni; s hogy továbbá Bölcs Leo és Konstantinus császárok is éppen csak azért nevezték a magyar nemzetet turknak, a miért Ibn Roszteh is annak tartotta.2) Ennek az argumentumnak tehát ez a veleje: az említett írók éppen azért nevezték törököknek a magyarokat, mert nem ismerték őket. S ebben az érvelésben nem az az elszomorító a tudomány szempontjából, hogy akadt egy ember, a ki így okoskodik, hanem az, hogy találkoztak többen, a kik ebben az okoskodásban megnyugodtak. De lássuk, igaz-e, a mit Hunfalvy Pál mond? Ismeretes dolog, hogy Bölcs Leo császár, mikor háborúba elegyedett a bolgárokkal, rá vette ajándékokkal a magyarokat, hogy támadják meg ellenségeit s miután a császár megbízottja, Nikétász Szklérosz, az Al-Dunánál megalkudott Árpáddal és Kurszanészszel, a magyarok közül kezeseket vitt magával Bölcs Leóhoz.3) Továbbá a császári író, Taktikájában, Gurdézi-n&k a magyarokra vonatkozó tudósítását, az Oxfordban levő, egyetlen kézirati példányból, közli gr. Kuun Géza : Akadémiai Értesítő 1894. évf. áprilisi füzete 225—227. lapjain. — Maszúdi tudósításait 1. »Les prairies d'or«. Par C. Barbier de Meynard et Pavet de Courteille. Paris, 1863. Il-ik köt. 58 és 64. lapokon. 2) Ugor, vagy török eredetű-e a magyar nemzet? Budapest, 1883. 7—8. lap. 3) Szabó Károly Kisebb tört. munkái, I. köt. 102 és 103. 1.