Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Delaville; de Roulx: Cartulaire Général de l’ordre des Hospitaliers de Saint Jean de Jérusalem (1100–1310.) Ism. Kropf Lajos 659

664 TÖRTÉNETI IRODALOM. tak számára mások a magyar országos levéltárban és más »rokon intézetben« is. Bécsben, továbbá a »es. k. levéltárban« azonkivül Jean Marnavich Discorso clell1 priorat della Wrana .... 1609. czímű XVII. századbeli kézirat kötetet (Ms. 159. 1 — 72) használta föl.1) Kutatott persze a pápai kanczelláriában is és Rómában nagy hasznára volt egy modern compilatio (Bécs, 1862) melyet Gustave de Goszy gyűjtött össze, valódi hangyaszorgalommal, nyomtatott és kéziratban levő forrásokból Codex Diplomaticus Ordinis Cruciferorum S. Joanni Hierosolym. et prioratus Auranae per Hungáriám et Slavoniam czím alatt. E codex Rómában, a »Bibliothéque du Palais Magistral«-ban található. Tehát anyag van elég a Jánoslovagok magyarországi történetének bővebben való megírására. Aki erre vállalkozni fog történetíróink közül, hasznos szolgálatot fog tenni a tudománynak avval is, ha újra megírja a magyar templáriusok történetét is; mert Pesti Frigyesnek még 1861-ben megjelent székfoglaló értekezése (Akadémiai Értesítő II. oszt. II. köt. 30. 1.) csupán úttörő munka volt és ámbár sok érdekes dolgot tartalmaz, és kitűnő mü volt a maga idejében, ma már nem áll a tudomány színvonalán. Egy ily megírandó munkának értékét azonfelül növelné még az, ha keretébe a Máriánusok és a Szent-sir kanonokjainak történetét is fölvenné és így egy füst alatt a magyarországi összes keresztes-rendek történetével gazdagítaná irodalmunkat. Delaville le Roulx szerint a fönmaradt okiratok zöme a székesfejérvári és esztergomi commanderie-kra vonatkozik. A többiekről »semmit sem« (?!) tudunk, ámbár ha a rendnek egykor birtokában volt javadalmak nagy számából gyanítani szabad, a comnianderie-k számosan voltak és fontosak. Mindaz, amit a tudomány jelen állapotában a szerző adhat, a rend magyarországi birtokainak majdnem száraz lajstromából áll, melyhez az adatokat Pray már emiitett Dissertatio-ja (111. 1.) és az Acta et decreta synodi diocesani Strigoniensis (Posonii 1629. 113. 1.) szolgáltatták. E lajstromban és a hozzá adott jegyzetekben azonban a földrajzi nevek közül némelyek majdnem a megismerhetetlenségig el vannak csúfítva.2) Ebben a tekintetben a franczia nyomdász még mindig facile princeps valamennyi európai kollégái közt. Ugyanily irgalmatlansággal jár el a dátumokkal is sok ízben. A közlött okiratokban mint új dolgot csak egy nevet J) Csontosi szerint a 160. köt. is a János vitézekre vonatkozó dolgokat tartalmaz. I. d. m. 189. 1. 2) Igy pl. »Kamsra« (értsd Kanizsa); »Fellievir prés des l>ains de César et de Luc« (Fel-Héviz, Budán, a császár és Lukács fürdők táján ; »Vcköcre« (Verőcze ?)