Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Delaville; de Roulx: Cartulaire Général de l’ordre des Hospitaliers de Saint Jean de Jérusalem (1100–1310.) Ism. Kropf Lajos 659

660 TÖRTÉNETI IRODALOM. 660 et de liistoire puUie's pci7~ Técole frcincaise de Romé és számos másokban. Jelen vállalatával, a cartulariummal pedig azt czélozta, hogy a rendnek történetére vonatkozó és 1310-ig kiállított valamennyi föltalálható okiratot egybegyűjtse és chronologiai rendben közölje akár jelent meg az illető ügydarab nyomtatásban, akár nem. A fontosabbakat teljes szövegükben közli, a kevésbé fontosabbaknak azonban csak regestáit. A jelen első kötet a XII. század utolsó évével szakad meg. Fölötte érdekes szerzőnek 230 lapra terjedő és nagy készültséggel irt bevezetése a'rend szervezetéről és fölosztásáról különböző »nyelvek« (langues) szerint s ámbár e fölosztás csak azon időből ered midőn a lovagok már megtelepedtek volt Iihodus szigetén, nagyon czélszerűnek bizonyúlt és könnyű áttekintést ad. Minden egyes »nyelv«-ről azután, melyből összesen nyolcz volt, vagy egyes alosztályaiknál,1) egy kis bibliographia-félét kapunk, űgyszintén fölvilágosítást a még föltalálható kézirati anyagról és az illető alosztály viszontagságainak rövid történetét. A bevezetés végén végre szerző egy fejezetet szentel a máltai (ispotályos) hölgyek szerzetének, kiknek mintegy húsz nagyobb és több apróbb liáza van szerte Európában. Legtöbb dolgot szerzőnek ugy látszik épen a »német nyelv« adott, melyhez öt nagy-perjelség, t. i. Németország,. Csehország, »Dacia« (Dánia stb.), Magyarország és Lengyelhon, és egy balliatus, t. i. Brandenburg, tartoztak. E nyelvnek ügyiratai sohasem voltak egy központban összegyűjtve s azért Európa legtávolabbi zugaiból kellett szerzőnek az anyagot összehordania. A magyarországi nagyperjelségnek szánt szakaszban elbeszéli a szerző, hogy a rend legelőször a XII. század második felében hatolt Magyarországba.2) Ekkor lett alapítva a rend') A »nyelv«-nek teliát ebben az esetben is ép oly tág jelentése volt, mint a hallgatóknak a különféle »lingua«-k szerinti fölosztásánál a középkori egyetemeken. 2) Amit Éder ir (a Seelmann Károly Minden . . . vitéz rendeknek . . . rövid leirásá-hoz adott Toldalék-ban, Kolozsvár 1793) és Pesty kötve hisz. hogy t. i. »csalhatatlan jelek vágynák« melyek amellett bizonyitanak, hogy »a János-vitézek Magyarországon már az 1138-ban Lucius pápa általi megerősítés előtt léteztek« valami sajtó vagy irás hibából eredő tévedés. Mert II. Luciust csak 1144-ben választották meg pápának. Tehát 11,38 alkalmasint hiba 1183 helyett, mely évben III. Lucius pápa állított ki egy bullát, ámbár nem megerősítő bullát, a János-vitézek részére, melyet Pray közöl az eredetiről alább id. művében 108. 1. Szerinte a plumbumból világos, hogy a bulla III. Lucius irodájából eredte Ámbár az annus pontificatus sem volt kitéve a hely és a dátum után ítélve