Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Radvánszky Béla báró: Magyar családélet és háztartás. I. kötet. Ism. D. L. 655

656 TÖRTÉNETI IRODALOM. tette őt e feladat sikeres megoldására. Mint múltján szeretettel -csüngő főúri család sarja, mely maga is műkincsekben gazdag •családi muzeum birtokosa, már gyermekkorában bizonyos érdeklődéssel s fogékonysággal szemlélhette a radványi kastélyban nemzeti viseletben ábrázolt ősei képét, a Széchy Máriára, a Bákóczyakra vonatkozó családi ereklyéket, s a mikor olvasta egyik ősapjának RadvánszJcy Jánosnak, az »öreg kurucz«-nak Károlyi Sándorhoz irott levelében, hogy »bizonyára arany betűket és örök emlékezetet érdemel exczellentiád irása és szent igyekezete, hogy a vitézlő rendet régi katona ékességeknek reductiója által is dicsőséges eleink vitézi szokásira hozni szándékozik. Bár ugyanis a fodorétott és porozott haj, görbe fűsűk után béfont kancsuga forma fürtök, hajzacskók, szines köntöshöz fekete csizma, pántóíli, bokáncs, pántlika etc. elhagyattatnának, fiamon akár kezdve s akár végezve egyig« szinte természetes, hogy óhaja támadt bővebben megismerkedni -e kor erkölcseivel, viseleteivel s szokásaival. A család levéltárában őrzött leltárak, hozomány jegyzékek, lakadalmi rendek, étlapok, meghívók, végrendeletek stb. mintegy önkénytelenül is alapul s kiinduló pontul szolgálhattak további adat gyűjtéshez, további levéltári kutatásokhoz. Hozzá is fogott és több mint ötven levéltárat kutatott át e czélból s családi összeköttetései folytán oly levéltárakból is meríthetett, melyekbe ő előtte mások be nem juthattak. Mintegy kétszáz évre terjedő korszakot tett így tanulmánya tárgyává, a tudós szerző, a mohácsi vésztől az Apor-Péter »Metamorphosis«-ának iratási idejéig 1736-ig. Természetesen nein tartva meg szorosan e korlátokat,' s a hol a viselet vagy szokások eredetének, vagy a későbbi korra való hatásának s tovább fejlődésének kimutatása ugy kívánta, a megelőző vagy a későbbi kort is bevonva vizsgálódása körébe. E korszaknál érdekesebbet aligha választhatott volna ki. A megelőző kornál már az adatok sokkal csekélyebb száma is gátol abban, hogy a nemzet beléletének sokoldalú nyilvánulását részletesen fel lehessen tüntetni, a későbbi kor élete nem ment annyira idegen hatásoktól, a mikor már a nemzet élete, ha Apornak hihetünk, német befolyás alatt »régi együgyű gazdagságából kevély, czifra felfordult állapotjában koldusságra változott.« A XVI. és XVII. századot bízvást nevezhetnők nemzeties korszaknak. Szinte elcsodálkozik az ember, látva mily változatosságot s a változatosság mellett mennyi eredetiséget mutat föl viseletében s szokásaiban a nemzet épen abban a korban, mikor legjobban körül volt véve idegen elemek által.