Századok – 1896

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Szabartoiasfaloi. A magyarok régi neve Konstantinosnál 607

€08 DR. FIÓK KÁROLY. a nevét első helyre tette: az elsőből (neve magyarul: Nagyfiú; hát ez név-é ?) így lett már a sorrendben második; a középsőből (neve: Holló) lett harmadik, azaz utolsó, — kinek fiait, a Paralatákat, a monda követelményeihez híven, mondja Herodotos »királyoknak.« De az ugor nyelv e helyek értelmezésénél bámulatosan tisztán, világosan vezet. Ez a kis részlet úgy Herodotos történeti feljegyzéseinek sokszor gáncsolt hitelét, mint a skytha-ugor elmélet reális voltát minden kétségen felül képes emelni! Nézzük legelébb is a Paralatákról mit tanit a skytha nyelv. A paralata szó máig él ezen alakban az osztják nyelvben. Ahlquist (Die Sprache der Nord-Ostjaken 118. 1.) így jegyezte fel a szót: paralatlem=»sich herumtreiben, herumirren«. A participium alakja, mint minden szakember tudja: paralatla x)=bolyongó, vándoroló. Ez a szó hát nem teszen »királyt«, hiába mondja Herodotos; hanem jelent nomádot. 1 La o a karai egyszeres görög pluralissal van ellátva. A középső fiútól Arpoxtói eredtek a Katarioi és Traspies. A katari, kazár »cadariou=^miles« szóról már én sokat irtam. Elmondtam, hogy e szó az ugor kad (magy. had) és, a »nagy« jelentésű ari, är szavak összetételéből alakult. És így a kat ari, cad-ari, régi magyar kad-ctr, kad-ari sőt a kazár kender szóalakok mindkét tagjokban teljesen szinonimák a magyar kat-ona (lásd fentebb) szóval, és első, de régen elveszett jelentésükben »had-nagyot« tesznek.2) A Katarioi nemzetnév tehát csak ezt teszi Herodotosnál: »katonák.« Ugyancsak a középső fiútól származnak a Traspies— a sátorosok. Tares a déli osztjákban (1. Castrén: Ostj. Sprachlehre 91. 1.) hajlékot, sátort jelent; ettől a tarespi tovább képzett adjectivum sátoros, hajiékos jelentésben. Ezt irta le Herodotos Traspies alakban. A Herodotostól elsőnek tett fiútól, kinek neve Lipox= Utolsófiu, erednek az Auxetai. Egy nemzetnév, melyet Herodotoson kiviil még csak Plinius említ két helyen skytha népnév gyanánt. A sorrend, melyben Plinius e neveket említi, azt mutatja, hogy ő Herodotosból vette ez adatait. írja pedig a nevet egyszer (Hist. Nat. VI. 7.) pontosan auchetae alakban, másodszor már (Hist. Nat. VI. 17. ed. Janus) ferdítve Euchataenak. A mai ostják nyelvekben, még pedig az északi ostjákban A tl az osztjákban egy hang, t. i. t, mely l hanggal van sajátszerűen színezve. 2) Marczali a »Magyar Nemzet Történetében« a kádár szót is töröknek teszi. Ha sejtené, milyen igazságot hirdet, maga is megdöbbenne tőle.