Századok – 1896

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Szabartoiasfaloi. A magyarok régi neve Konstantinosnál 607

€08 DR. FIÓK KÁROLY. tünk csak rá; mindössze annyi kétségtelen, hogy e név helyes alakját maga Konstantinos, — ki a nevet bizonyosan hallomásból s talán nem is egy beszélőnek ajakáról vette, — sem tudta; adta hát az alakot úgy, a mint hallása után maga legjobbnak gondolta, vagy képzelte. No de a név első tagjának magyarázatával végezhetnénk. Egyetértünk Petz fejtegetésével a tekintetben, hogy e savart vagy a mi felfogásunk szerint csak sabar név azonos azon »hunszittya« népnévvel, mely már Herodotosnál némi változattal jön elő és azontúl le egész Konstantinosig gyakran lelhető, sőt a középkori feljegyzéseken át, egész a legújabb vogul -énekekig félremagyarazhatlan alakokban lekisérhető, és a melyről a tatár hódoltság idejében a Szibir khánság, erről ismét a mai Szibéria kapta nevét. A sabart szóalak végén álló t betű (erről se feledkezzünk meg) az ugor plurális ragja, a melyet az ugor népnevek nagyobb részének végén állandóan ott találunk t vagy nehezebb kiejtésű szavaknál et alakban, mit nemcsak Konstantinos, hanem más görög írók is még a görög plur. nom. rabjával szoktak megtoldani. így lett pl. két plurális képzővel: ugorral és azután göröggel a 2/.vd--ai név ebből: Tcliu-t-ai ; így a —äyh-ai «bből: säga-t-ai mind mä-sägetai, mind tur-sägetai { OL'Ooayérai) nevekben és sok más névben, mint én e jelenséget már másutt fejtegettem. így lett hát a sabar, sablr szóból a sabar-t-oi forma, mely szintén tisztán, kettős többes képzővel ellátva, áll előttünk. A acißctQTOi szó értelmezése tehát elég világos, átlátszó, -ellenmondásra okot alig adó. Legfölebb azt vethetjük a skepsis prédájául kérdésbe, hogy vájjon a magyarok, vagy a magyarok egy része viselte-e valaha a Sabir nevet ? Más szóval: Konstantinos ezen feltűnő adata igazolható-e még valahonnan ; tehát megbízhatunk-e a császári író ez adatában? Petz, ki a czímben foglalt szónak csak philologiai oldalát vizsgálta, a kérdés ez ágát nem érintette. Mások sem igen feszegették e kérdést tudtommal. Konstantinos Porph. minden szembeszökő ellenmondásai mellett is nálunk oly feltétlen hitelben részesül, a milyet aligha érdemel meg; tán ezért nem is igen latolgatták adatait tudósaink. Azonban jelen kérdésre vonatkozó állításával, hogy t. i. a Lebediában tartózkodó magyaroknak egy részét csakugyan szabirok tették, nem áll egyedül; támogatja és e kérdésben hitelét minden kétségen felül emeli Jordanis gót püspöknek ^gy adata, ki munkájának V. fejezetében a hunnok két faját sorolván elő, a savirolc&t félreérthetetlenül egy népnek vagy legalább egy néphez tartozónak veszi a HunuguroAkal. Nem