Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Rački; Fr.: Thomas Archidiaconus; Historia Salonita. Ism. Pór Antal 54

5 G TÖRTÉNETI IRODALOM, se kisebbségére, se hátrányára ; de előnyére nem vált se neki, se egyházának, hogy ügyetlenül bnzgó, szeretet és kímélet nélkül buzgó, nem a maga helyén volt buzgó. E túlság az érdemes férfiú rendetlen ambitiójából sarjadt. Ezen szentes, titkos, soha be nem vallott, sőt eltagadott és ki nem elégített ambitiója tette őt denunciánssá azok ellen, kiktől előmenetelét féltette, kétszínűvé, áskálódóvá, igazságtalanná azok iránt, kik az érseki székbe jutottak, az ő — mint hivé — örökébe, melyet méltatlanul bitoroltak. A korabeli spalatói érsekek ezért mind igen gyarló emberek, mert magához méri, ki szelíd és nyugott lelkű, nem is tud róla senki olyasmit, amit szemére vethetne. Csak az emberek irigysége rontotta és keserítette meg életét, élesítette fölfogó tehetségét a világ gonoszsága, mások tudatlansága iránt, azért itél nem ritkán oly elkeseredetten felölök. Mint afféle jámbor ember azonban Istenre bízza a gonoszok büntetését. Ki is jelölé pontosan, ha Isten keze elérte ellenségeit. Nem hálálkodik ugyan róla, de sajátságos! ha őt különféle kellemetlenség éri, ha saját főpapja leteszi hivataláról, ha négy barátja közül a legválságosabb pillanatban három elhagyja, ha minden igyekezete mellett se lehet érsek, sőt a ráesett választásról — hiába minden ellenkezése — lemondani kénytelen, ha letépik a ruhát testéről, szitokkal, gyalázattal illetik: ebben nem látja Isten fenyítő kezét, bíinei érdemlett jutalmát. Egyébiránt származására is, míveltségére is latin, azaz olasz volt. Spalatóban 1200-ban született, ugyanitt 1268 május 8-án halt meg. Nemzete iránt előszeretettel viseltetik, ellenben éppen nem szereti a szomszéd, durva horvátokat, nem igen rokonszenvez a magyarokkal már azért sem, mert érsekei többnyire magyarok. Amióta a magyar királyok elfoglalták Horvát- és Dalmátországot, arra törekedének, hogy e tartományokat mentül több kapocscsal fűzzék Magyarországhoz. E kapcsok egyike a spalatói érsekek valának. Már Kálmán király Manasses nevű magyar hívét tette érsekké ; ennek utódja Absalon, szintén magyar volt ; azután Péter, ki innét a kalocsai székbe jutott, egy másik Péter, Gönczöl (Guncellus ') és Hugrin (-}• 1248 november 28-án), mind magyarok. Ezen, a magyarok iránti ellenszenve mellett is nem csekély köszönettel tartozunk Tamás főesperes könyvének. Amit e Guncellus, Kuncelinus, Kunel, Kunc stb., a Konrád vagy Kunrád keresztnév kicsinyített alakja, mely a máig is virágzó Keönczeöll és Gönczöl nemes családoknak, Göncz városának, még a mennyei Gönczöl szekerének is nevet kölcsönzött.