Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGON. 593 lielvi plébános Gál Ferencz és Farkas György postamester uraktól, a kik Göcsejnek legjobb ismerői. Ok a községek számát 64-re tették, a lakosok közül az 1803-ki Magyarországi Helységnévtár a katholikusok számát 1. a zála-egerszegi járás hét községében 2568-ra, 2. a novaji járás 41 községében 8727-re, 3. a letenyei járás 14 községében 4024-re, Zala-Egerszeg mezőváros lakosait 4850-re, az összes Göcsejséget 20,269 lélekre tette, de más vallásúak is vannak. Göcsej népét a Dunántúli Nyelvjárások írója, Yass József hunn-avar ivadéknak tartja. A hunn birodalom szétbomlása után — úgy mond — egy jelentékeny hunn töredék Illyricumba, s innen a mai Göcsejbe vonúlt, ott a Nagy Károly frank király által legyőzött s velők rokon avarokkal egyesűit, s nyelvjárását mindkét rokon népelem megőrizte a harmadszor bejövő magyarság megérkeztéig. Ha áll — jegyzi meg az író, — hogy a székelység hunn ivadék, úgy a göcseji is az: mert a székely és göcseji népnyelv egészen egyezik. Nyelvünk már akkor, midőn őseink mai lakhelyükön megtelepedtek, görög írók tanúsága szerint két nyelvjárásra oszlott; egyik volt a palóczok, kúnok, jászok, székelyek s más mellékágaktól beszélt palócz nyelv, másik a tiszta magyar, mely az előbbiektől különbözött ugyan, de egyik faj a másikat megértette. Konstant. Porphyr, azt írja róluk: »Cabari a chazarorum gente descendunt. Bello civili exorto, prior pars vicit, victi partim ad turcas in Patzinatarum terram se contulerunt, ibique contracta amicitia, Cabari apellati sunt, unde et. Chazarorum linguam ipsos turcos docuerunt, habentque etiam hodie eandem dialectum, aliaque item turcarum lingua utuntur (Stritter, tom. tert. p. II. 1. §. 6. pag. 64.) Yass e fejtegetéseit azzal zárja be, hogy ő a göcsejieket hunn-avar ivadékoknak véli, a mire Hunfalvy (Magyar Nyelvészet 5. köt.) azt jegyzi meg: De jó lenne, ha ezt be lehetne bizonyítni! Göcsej nevét Vámbéry »A Magyarok Eredete« czímű művében a székely elnevezéssel ellentétesnek véli; göce — vándor, nomád fogalmat fejezi ki, míg a székely megtelepedett, állandó lakást jelent Azonban hadd menjek tovább nyomozódásaimban. A göcseji faluk múlt századi épületei hasonlók a palóczokéhoz: talpfára vannak építve, egyenlő vastagságú gömbölyű. néha négyszögre faragott fából, végein összevésve; néhol közben álló lábfák széles vésetébe rakják a falnak szánt s kellő mértékre szabott fagerendákat, a mit boronának is hívnak, kívül-belől agyaggal tapasztják meg vagy sárral verik be; a felső padlás e században szokásba jött fenyődeszka helyett