Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki társulatok - 575

TÁRCZA. 575 városa ez ajándékban oly kincset nyert, melyet méltán irigyelhet tőle mindegyik gyűjteményünk is. A város történetében Bubics e tény által örökre elévülhetetlenül örökítette meg nevét. — GERGELY SAMU tagtársunkat, a kolozsvári egyetemen a világtörténet rendkivüli tanárát a vallás- és közoktatásügyi miniszter történelmi tanulmányútra Párisba küldte ki. Gergely Samu már néhány év előtt Párisban beható tanulmányokat tett ; a bujdosók erdélyi és francziaországi összeköttetéseinek tanulmányozására s ott gyűjtött rendkívül becses adatait a Történelmi Tárban tette közzé. — MAYT

ER GYULA tagtársunk, Yersecz város levéltárnoka az országos levéltárhoz neveztetett ki. — A HUNYADMEGYEI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSASÁG A millennium emlékére pünkösd hétfőjén ünnepi közgyűlést tartott, amelyen gróf Kuun Géza elnök megnyitójában a honfoglalás és honalapítás jelentőségéről és a belőle levonható tanulságokról. A nagy tetszéssel fogadott beszédet a jegyzőkönyvbe fogják iktatni. Kun Róbert titkár jelentésében beszámolt a társulati év minden mozzanatáról. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette, de a jelzett lemondást nem fogadta el. A felolvasások sorát megkezdte dr. Márki Sándor, értekezve Európa politikai constellatiójáról, a honfoglalás idejében. A tanulságos és érdekes adatokat a közönség érdeklődéssel hallgatta és szerzőt zajosan megtapsolta. Hasonló figyelemmel hallgatták még dr. Sólyom-Fekete Ferenczet, ki a Ponory és Tornya családok legrégibb okleveleiből mutatott be néhányat — és Téglás Gábort, ki Sarmisegetusa kutatásának történetét adta elő. A választmány tagjaivá lettek : Barcsay Béla, Borostyány Béla, Issekutz Antal, László Ignácz, Lázár György, Pogány György, Szinte Gábor, Szőts Sándor, Benedikty Lajos, Pietsch Sándor. Rácz Pál. — Ezzel a közgyűlés véget ért. — A M. TUD. AKADÉMIA MILLENIUMI KIADVÁNYA. A Tud. Akadémia — mint már előzetesen jeleztük — a millenium megünneplésében oly mű kiadásával kivánt résztvenni, mely a honfoglalás történetének kútfőit, a lehető legjobb szövegben, megfelelő commentárral egyesíti, úgy hogy a ki magyar nemzet honalapitásának történetét meg akarja írni, minden adatot e kiadványban együtt találjon. E műnek hét fejezete lesz. Az I. fejezet tartalmazza Bölcs Leo Taktikájának XVIII. fejezetét, mely a különféle keleti és nyugati népek hadviseléséről szól, s melyet az összes ismert codexek felhasználásával Vári Rezső tanár ad ki és fordít egyúttal magyarra ; Leo egész műve külön fog megjelenni, s ez lesz e nagybecsű műnek első, tudományos, kritikai kiadása. A kisebb byzanczi írókat, Konstantinus császárnak a magyarokra vonatkozó adatait, Georgiosz Monakhoszt és variánsait Marczali Henrik állítja össze.