Századok – 1896

Értekezések - SÖRÖS P. PONGRÁCZ: Forgách Ferencz élete - I. közl. 519

534 SÖRÖS P. PONGRÁCZ. még ezen a napon többek közt Forgács Ferencz is csatlakozott. A király csakhamar tanácsot hivott össze, előrenyomuljanak-e vagy egyáltalában mit tegyenek. Mivel többen azt a tervet helyeselték, hogy a király Ovárnál maradjon, fölállott Forgách és igy beszélt: »Nem maradnunk kell, hanem induljunk gyors menetben Esztergom ellen; ezt kell ostrom alá . venni. Ha igy teszünk, akkor Szigetvár is, Gyula is vagy legalább az egyik fölszabadul az ostrom alól. Ha nem akarunk ott ütközetbe bocsátkozni, biztos a visszaút, mert a törökre két akkora ut vár mint reánk. Ezzel az eljárással halaszthatjuk a háborút s módunk nyilik az ellenség kijátszására. Ha meg megfordítva nem vonulunk vissza, hanem megütközünk a szembeszálló ellenséggel, szép dicsőségre nyilik kilátás, érdemes győzelemre alkalom.1) Forgácli beszédének, melyet a hadban jártas Tahy is helyeselt,2

) megvolt az az eredménye, hogy az első tervet megbuktatta. De fölmerült egy uj terv az meg aztán Forgácbét buktatta el.3

) A tanácsban jelenlevő német tisztek nehéznek találták a terv megvalósítását és középutat javasoltak, pedig, mint Forgách irja, válságos körülmények közt ez a legszerencsétlenebb gondolat. Áttették Győrhöz a tábort, de ezután nem is igen tettek egyebet. A magyarok egyes jelesei vivtak ugyan apróbb csatákat, de a sereg zöme nem vett részt a harczban. Ezt valósággal sétáltatták : Győrből áthelyezték a tábort a közeli Gönyőhöz, innen meg megint visszavitték Győrhöz. A kémszolgálatot olyannyira elhanyagolták, hogy az oly nevezetes szigetvári ostrom végéről, Szulejmán haláláról még októberben sem birtak tudomással. A győri táborozáskor szép alkalma nyilt Forgáclmak, hogy mint lélekjelenlétét megőrző, emberszerető férfiú is bemutassa magát előttünk. Szeptember végén tüz ütött ki a táborban s hogy az egész el nem pusztult Forgách érdeme, ki az általános zavarban embereivel megtette a kellő oltási és mentő intézkedéseket.4) Magára maradt az általános zűrzavarban s csak a derék Tahy segítette őt emberbaráti munkájában.5) Még nem mult ezen esemény után egy hónap, már is a sereg feloszlatását kezdték rebesgetni. Miksa okt. 21-én közös tanácskozásra hivta a magyar és német urakat. Ez utóbbiak beleunva a táborozásba a sereg nyomorát hozták föl elégséges okul, hogy a tábort feloszlassák. Hasztalan beszélnek ellenök a magyarok, hasztalan szól Forgách: »Nem az a mi bajunk, 1--3) Forgách 327—328. 1. 3) Salamon, Első Zrínyiek. 603. 1. 4) Forgách, 377. 1. 6) Istvánfi, XXIII, 302. 1.