Századok – 1896

Értekezések - SÖRÖS P. PONGRÁCZ: Forgách Ferencz élete - I. közl. 519

524 SÖRÖS P. PONGRÁCZ. redést támasztott a szivekben említve a török vad dulásait.1

) A beszédet jellemzi a sikere : 40,000 gyalogot s 8000 lovast igért a birodalom nyolcz hónapnyi tartamra hazánknak. E beszéd s annak eredménye megalapitá Forgách szónoki jó hirét is és később még nem egy alkalommal mutathatta be e tehetségét. Midőn a követség 1557 márcziusban a jó hirt meghozta, közöröm fogadta őket. De Forgáchnak nem csak a dicsőség lett jutalma az eredményért, hanem czimben, vagyonban is öregbedett. Alighanem ez évben lett titkos tanácsossá s következő évben nyerte meg a pornói apátságot aug. 18-án. Bár nem igen sok jövedelmet hozott (száz aranyon nem ment felül), mégis jó segítség volt a megye s birtok nélkül szűkölködő püspöknek.2) Egyébként élete szorosan az udvarhoz kötötte öt; éveken át a királyi udvarban, a király kíséretében látjuk. Igy 1558 deczemberében Linczben találkozunk vele, hol ellenjegyzi Ferdinand iratát, mely a lőcseieket buzdítja, maradjanak meg törhetlen hűséggel az uralkodó mellett.3) De akkor is követte a királyt, midőn a német birodalom zavaros ügyeit kellett elintéznie; igy jutott 1559 májusban Augsburgba,4

) hogy újra útra keljen s menjen Bécsbe, bol nov. 30-án kieszközölte családja számára, hogy a levéltárak fölhasználásával a család hiányos genealógiáját kiegészíthessék (Ferdinand oklevele a nemz. múz. Forgách-levéltárában). Ténylegesen részt vett-e ezen években a politikai tárgyalásokban? Nem lehetetlen, hogy részt vett azon tárgyalásokban, melyeket Izabella királyné Ferdinánddal elkezdett. Az már bizonyos, hogy abban a béketárgyalásban, mely 1560 elején János Zsigmond és Zsigmond Ágost lengyel király követei s Ferdinand közt folyt, része volt. E követséget, mely egyszersmind Izabella halálát is hirül hozta, Forgách Ferencz s Hermsteiner Zsigmond fogadták s üdvözölték a király nevében. Egyébként a követség eredményt nem igen hozott ; már ') Forgách 155. 1. Legyen szabad e helyen rámutatnom, hogy már Pray óta (Annal. Eegni Hung

Y. 517. 1. 1770. — i. kiadás) egész Toldyig tévesen 1557-re teszik e követséget. Sőt a mit bizonyítékul hoznak föl — nem számitva a már adtam argumentumokat — t. i. az 1557-diki országgyűlés épen ellenök ad döntő érvet. Hisz az I. art. ez : Agunt gratias immortales . . . imprimis, quod sicut antea multoties, ita etiam proxima hyeme in conventu Imperiali Eatisbonnae celebrato auxilia non contemnenda obtinuerit. — Fraknói az említett helyen kétségbe vonja, hogy Forgách a követség feje lett volna ; nincs ok Forgáchban sem kételkedni, de világosan ezt mondja Istvánfi is (XX, 235.). -) Bud. Orsz. levélt. Kincst. Oszt. Kir. Könyv, X. 3) Ferdinand oklevele Katonánál (Hist. Crit. Eegni Hung.) XXIII, 98—99. 1. 4) Ferdinand irata u. o. 283. 1.