Századok – 1896

Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajánus felléptéig 505

510 AZ AL-DUNA FELSŐ ZUHATAGJAINAK SZEREPE STB, Ti CAESABE AYG E AVGVSTO IMPEBATOBE PONT • MAX ' ТВ • РОТ ' XXXY LEG in SCYT ' LEG ' VMACED. Ez a második tábla, mintegy annak illusztrálásául is készülhetett annak idején, hogy a dunaparti sziklaútnak innen Gospodinig terjedő szakaszait tekinték a tervezők és végrehajtók legfontosabbnak. Tiberius vállalkozása tehát csak a felső zuhatagsorozatra terjedt s Vespasianus és Domitianus sem terjeszkedtek az alsó Kazánszorosra, a hol Traianus a dák háború érdekében az r i O-Gradina átellenében a Nagy-Kazán alsó kijárójánál látható s az összes aldunai felirat legdíszesebbje szerint 99/100-ban nyitotta meg. A rómaiak első térfoglalása és katonai érdeke tehát a fenn bemutatott két Tiberius, 1 — 1 Vespasianus és Domitianus táblákból kitetszőleg is a felsőzuhatagsorozathoz fűződött. . BaziásN/Orsova A Duna ugyanis Baziástól Orsováig egy hatalmas ^ alakot formál, melynek balszárán Bazi ctSj cl jobbon Orsova és a csúcsában Jucz fenékgát fekszik. Baziástól Juczig terjednek a felső zuhatagok, melyeknek kapuját voltaképen az Arany János Rozgonyinéjában oly szépen apostrophált Galambócz (Goluboc) és a vele átellenesen Coronininél pusztuló László vára közti Babagáj nevű szikla képezi. Az első jelentékenyebb hajózási akadályt mégis a SztenJca nevű íenékgát és zuhatag alkotja a felső lyubkovai patak beszakadásával szemben, hol a magyar a hajózási csatornát már 1895. deczember 14 dikén forgalomképessé tette. Ennél is jelentékenyebb veszedelmet és nehézséget képezett a dunai gőzhajózásra ősidők óta a Drenkován alól a Kozla nevű szénbányatelep irányában következő Kozla zuhatag. A Kozla sziklapadja által a jobbpartra átzúdított víztömeg a Gospodin szikla kiálló bordázataiba ütközve hatalmas örvényléssel rohan odább, hogy a Dunamederben óriás ék gyanánt felfelé vonuló Dojke fenékgátján átbukva a hirtelen 380 méterre szűkülő mederben erős forgatagokat képezzen. Ősidők óta a parti államok gondossága tárgyát képezheté ez a Dunaszakasz. De míg a mi részünkön a gr. Széchenyi István és zseniális munkatársa, Vásárhelyi Pál által készített Széchenyiút csak a legújabb kornak nyitotta meg a parti közlekedést, addig a jobbparton a rómaiak már a Kr. u. első század kezdetén tért foglalva, bámulatos kitartással és a robbantó technika akkori fejlettségéhez képest igazán nagy leleményességgel le tudták vésni a 210 méter hosszú Gospodin szirtet.