Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

44 ANGYAL DÁVID. BÁTHORY GÁBOR URALKODÁSA. szép kifolyó kútfőnek az forrásából isznak«. Báthorynak pedig azt írta, hogy mi »az hatalmas győzhetetlen Császárunk kedves gyermekének tudgyuk édes fiam felségedet lenni.« Ez nem volt csupa szóvirág. Báthory úgy gondolta, hogy a porta szivesen veszi, ha valaki megszabadítja a két vajdától, a kik a lengyel és német pártfogásban bíztak. A végbeli basák nem küldöttek ugyan jelentékeny segítséget Erdélybe, de mégis támogatták Némethy Gergelyt, midőn Magyarországban hadat gyűjtött a fejedelem számára. Azért nem vette a fejedelem igen komolyan a Petkyvel megérkezett csausznak azt az intését, hogy ne hozzon idegen katonaságot az országba. Ibrahim ajándékokat s szép szavakat is hozott az intés enyhítésére és ezekre többet adott Báthory, mint kellett volna.1) Lengyelországból is jó hirek érkeztek. Úgy látszik, hogy valamelyik lengyel nagy úr jó izenetet küldött Báthorynak. Báthory számított Zsigmond király oroszországi bonyodalmaira; a törököt figyelmeztette a növekvő lengyel hatalom veszélyes­ségére s alighanem maga is küldött követeket Moszkvába, hogy izgassa az oroszokat a gyűlölt lengyel uralom ellen. Széles jó kedv uralkodott Báthory környezetében, már azon gondolkoztak, hogy a havasalföldi vállalat után liá, yféle úton törnek majd Lengyelországba. El volt terjedve akkor Erdély­ben nz a hir. hogy Báthory emberei a nagy evés, ivás s tánczolás közben ilyeneket mondogattak : »Ez országot pusztítsuk el s az scythiai magyarokként vegyünk más országokat s azt éljük, mig ez az ország megépül.«2) Ez a hir mutatja, hogy bizonyos erdélyi körök nem a legjobban vélekedtek Báthory terveinek államférfiúi komolyságáról. S nem volt-e alapja vélekedésöknek ? Báthory úgy tün­tette fel a dolgot, hogy az ellene készülő támadást akarja meg­előzni. De vajon jól volt-e választva az idő a támadásra éj) akkor, midőn a török biztatása csak határozatlan volt, de az J) L. Starzer jelentéseit s Báthory levelezését 1610 végéről (Bécsi áll. levtár. Turcica 1610.) Starzer s a velenczei követ jelentései (Hurmuzaki : Documente Yol IY. Part. II. Bucuresci 18S4.) megegyeznek abban, hogy a portán jól fogadták Petkyt s tulajdonképen biztatták Báthoryt, ha nem is mertek teljes nyíltsággal beszélni. Weiss id. h. 217 1. Л mit "Weiss elbeszélése szerint a csausz cselekedett, az aligha történt hivatalos meg­bízásból. Lehetséges, hogy Petky, a ki már ekkor gyűlölte Báthoryt, a portán pártot támasztott ellene. Különben Weiss elbeszéléséből is látszik, hogy a csausz lázítása gyönge kísérlet volt. Hassanra nézve 1. még G-éresi : Károlyi család oklevéltára IY. 57 1. ') L. Perneszi id. .levelét. Hasonlót beszél Borsos Tamás (Kemény és Kovács: Erdély.Tört.Tára 37 1.), de 1608-ra teszi a nyilatkozatot. A moszkvai dolgokra nézve 1. Mátyás levelét Albrechthez 1611. aug. (Hatvani: Brüsseli Okmánytár IV. 49 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents