Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Máté Sándor: A budapesti egyetemi könyvtár története 472

TÁRCZA. 473 itt jelent meg a legtöbb magyar nyelvű könyv, s a mi a legjellemzőbb, a kolozsvári nyomdák a XYI—XVII. századokban és utóbb is mindegyik felekezet ügyét szolgálták, nem szorítkozván kizárólag egy vagy másik felekezetre mint a többi városok nyomdái. Szerző munkáját három részre osztja s az elsőben a Heltai-nyomda időszakát (1550 —1660), a másodikban a nyomdászatot mint műipart (1669 —1784), a harmadikban a hanyatlás és ujraébredés korát (1785—1896) tárgyalja. A könyvet a régi kolozsvári nyomtatványok czímlapjainak facsimiléi díszítik. Ferenczi munkája nemcsak érdekes, élvezetes olvasmány, hanem a magyar biblio^raphiának valóságos kincsesbányája, A mű kiállítása a nyomtató czég díszére válik, a vidéki nyomdatermékek közt párját ritkítja szép és Ízléses kiállításával. — A BRITISH MUSEUM régi magyar nyomtatványai között kiváló helyet foglal el a »Schema primum generale sive forma stu•diorum Albensium pro hoc anno Domini MDCLVII« czímű munka, mely eddigelé csak kevéssé volt ismeretes. A gyulafehérvári iskola tananyagát ismertető munka úgy a közoktatásügy, mint a bibliographia terén kiváló fontosságú, s csak sajnálhatjuk, hogy oly kevéssé volt hozzáférhető. A nagyenyedi collegium most, indíttatva a munka rendkívüli fontosságától, fototipiai hasonmásban kiadta előfizetés utján a British muzeumban őrzött példányt. Sajnos, hogy e példány csonka, a 112. oldallal szakad meg. A reproductio a legmagasabb igényeket is kielégíti. A nagyenyedi collegium, mely -e munkának nagyobb körben való elterjedését lehetővé tette, a hazai bibliographia művelőit valóban nagy hálára kötelezte le maga iránt. — EIRTINGER KÁROLY tervezetében a magyar állam nyomdászat-történelmi térképe látott napvilágot. A tulajdonképeni térképet egy rövid bevezetés előzi meg, mely a Hesz András-féle budai nyomdából kiindulva, századokként sorolja fel a Magyarországon virágzott nyomdákat. Érdekes itt megjegyeznünk, hogy a Honter János által 1534-ben Brassóban alapított nyomda egész mai napig szünet nélkül, bár különböző czégek alatt működik. Horvát-Szlavonország nyomdáit külön sorolja fel a füzet, majd a jelenleg fennálló nyomdákról közöl városok szerint érdekes statistikai kimutatást, feltüntetve a városok lakosságainak s nyomdáinak .számát. Végül személyzeti s egyéb adatokat találunk. Maga a térkép szépen kidolgozva, különféle, a nyomdák keletkezési idejét feltüntető jeleivel igen tetszetős benyomást tesz. — A SZENT-ISTVÁN-TÁRSULAT a Millenium alkalmában néhány igen díszes, jól szerkesztett illustrált munkát állított ki, melyek a fiatalság számára vannak s kiválóan alkalmasak emlékkönyveknek. Ezek : 1. A Magyar történet századai Dr. Lőrincz Gyulától : Magyarország politikai és művelődéstörténetének összefüggő s csinosan