Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Buday Gerő: A római kath. egyház egyetemes történelme tekintettel Magyarországra. Ism. X. J. 463

464 TÖRTÉNETI IRODALOM. rész nézete szerint szt. István csak a kalocsai püspökséget alapítá és idő folytán került e püspökség székhelye Bácsba akkor, " nndőn a kalocsai püspökség a Szerémségben is hatáskört nyert, s így Bács kényelmesebb' egyházmegyei székhelynek kínálkozott. Pauler szintén ez utóbbi iskolához csatlakozott. Buday könyvében szintén foglalkozik ezen kérdéssel és nem helyezkedik Yárosy volt tanára álláspontjára, hanem Katona és Horváth M. után azon történeti iskolához, mely a kalocsai és bácsi püspökségek megalapítóját szt. István személyében látja. Yárosy kanonoknak az egyházmegyei Schematizmusban követett tanulmányát a bács-bogroglnnegyei történelmi társulat könyvében birálat alá vettük, s mi is Buday álláspontját foglaltuk el, s most, midőn könyve érseki jóváhagyást nyert, látni engedi azt is, hogy e tisztán tudományos kérdésről a kalocsai érseki aula birálói mikép vélekednek. Az egyház egyetemes történetének nagyon is bőséges és nagyfontosságú tárgyából jól megválogatva, csak azokat a momentumokat emeli ki és fűzi jó rendszerben egy egészszé, melyek a leglényegesebbek és melyekből bárki az egyház nagy jelentőségű életét megismerheti. Az egyes nemzetek történelmét ugyan csak fövonásaiban tárgyalja, de annál több gonddal adja elő az egész társadalomra kiható eseményeket• Az egyes korszakok bevezetéseiben igen ügyesen mutat rá azon eszmékre, melyek azokat áthatották és az eseményeket irányították. Igy érte el a szerző azt, hogy eléggé szűkre szabott keretben mindent összefoglalt ; az egyes korszakokat arányosan tárgyalja, az eseményeket ügyesen csoportosítja, minek következtében műve könnyen áttekinthető. A magyar egyházat illetőleg végig megy összes királyaink során s mindegyiküknek az egyházi dolgokra vonatkozó lényeges intézkedéseit fölemlíti. Ezt nem szoríthatta egy helyre, de nem is szórta szét anynyira, mint egyebütt találjuk. A 96. §. a magyar prímásokkal foglalkozik 152o—1890, kik közül Pázmány Péterrel foglalkozik tüzetesebben, mi azt mutatja, hogy Buday könyve Írásában a magyar irodalom történelmet is szeme előtt tartotta, mit csak helyeselni tudunk, lia a hittanár a többi profán tárgyakkal a mennyire lehet összefüggőleg ad elő. Előadása szabatos, világos ; a jegyzeteket mellőzi. Nyelve magyaros, világos és érthető. Nagyon megérdemlené, ha a németes Wappler tankönyve helyett a középiskolai hittanáraink figyelmükre méltatnák és a jövő iskolai évben tankönyvül alkalmaznák. — Feltétlenül el kell ismernünk, hogy a szerző a források ügyes felhasználásával oly tankönyvet készített, mely