Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - III. és bef. közl. 413

KS A VESZPRÉMI E(JVETEM LÉTKÉRDÉSE. 415 francziához. A franczia nyelvet ekkor a magyar király udvarában is beszélik; »a kanczellária nyelvébe már becsúszott a »baro« szó, s a »dapifer«-t, »agazo«-t néha már sénéchalnak, maréchalnak nevezék ;« ]) Páris iskoláját is bizonyára mind gyakrabban fölkeresték tanulóink. Nem érdektelen, hogy minden franczia iskolázás mellett is II. Endre idejében nem egy franczia ember jut magyar püspökség élére. így a lüttichi Eóbert veszprémi, a franczia Bertalan pécsi,2

) s a normandiai Raynald erdélyi püspök lett. A hires Ugrin kalocsai érsek is Párisba küldi unokaöcscsét, Csák Ugrint, a hittudományok végzésére. Tizenkét évi itt tartózkodása alatt ki is képzi magát ; tudós emberré lesz — főleg a hittudományban. Párisból hazatértekor nagy pénzösszegen egy teljes bibliát vett kommentárokkal és gloszszákkal. Ezen Ugrin a csázmai nagyprépostságból a spalatói érsekségbe jut.8) Ágoston, idővel zágrábi püspök, a bölcseletet és hittudományt Párisban végezte.4

) A Párisban levő ferenczrendi egyetemi hallgatókat már 1268-ban négy nemzetiségi csoportra osztják. A mieink is bizonyára ezek egyikéhez tartoztak.0

) A Domokosok is ide küldték kiválóbb tagjaikat.") A párisi egyetemen kiválóan a hittudományt művelték. A dialektika széleskörű érvényesítése az itteni módszernek sarkalatos pontja volt. Cliampeauxi Vilmos törte meg ezen irányban a jeget; majd utána nyomban következett Abaelard. Az ő munkájok szolgált alapul, hogy Páris egyeteme a hittudományok terén az elsőséget kivívhatta magának, s hogy a theologiában a XIII. századi virágzás kora bekövetkezhetett7.) Az elsőség dicsőségén — habár más téren — osztozott a párisi egyetemmel a bolognai, mely a jogtudományoknak lőn melegágyává. Ennek nagyságához Irnérius és Gratián rakták le az alapköveket. Amaz a XII. század elején a világi jog kezelésébe vitt új szempontokat; emez meg ugyanezen század közepén a kánonjog számára jelelt ki új utakat.8) Páris és Bologna lesz most a tudásra törekvő egyének gyülekező helye. Az egyes országok székesegyházi, káptalani Pawler Gy. : A magy. nemzet tört. az Árp. kir. alatt. II. 00. 1. ') Koller: Hist. Episcopatus Quinque-Eccl. T. II. 1 —130. 1. 3) Sehwandtner : Scriptores Ber. Hung. III. 027—628. 1. — Pauler Gy. : A magyar nemzet tört. az Árp. kir. alatt. II. 270. 1. 4) Ferrarim : De rebus Ungaricae Prov. S. Ord. Praedicatorum. 1161. s) Denifle : Die Universitäten îles Mittelalters. I. 96. 1. c) Ferrarius : De rebus Ung. Prov. 8. Ord. Praedicat. 79. 1. ') Denifle : Die Universitäten des Mittelalters. I. 46. 1. ») V. az : U. o. 47. 1.