Századok – 1896
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23
BÁTHORY OÁBOR URALKODÁSA. 35 összeesküvők ellen, a kikliez még új neveket is csatolt, Kornis Boldizsár éltéért aggódva raboskodott. Sokan szenvedtek, a kiket talán igaztalan gyanú terhelt, Legrövidebben bánt a fejedelem Kolosvári Jánossal, a fiscalis directorral, a ki a vádiratot szerkesztette az összeesküvők ellen. Aligha sejtette ekkor, hogy a maga fejére olvassa a mások ellen idézett törvényeket. Azzal gyanúsították, hogy magára vállalta Kornis és Kendi védelmét az országgyűlés előtt, ha a gyilkosság után a rendek az összeesküvők ellen fordulnának. Báthory hirtelen elfogatta a mitsein gyanító Kolosvárit és minden törvényes eljárás nélkül felakasztatta a beszterczei kapu előtt. Beszélték ekkor, hogy Szamos-Újváron a fejedelem parancsára Kendi Kamuthi nevü szolgáját ágyú elé kötözték s úgy lőtték darabokra.3) A megtorlás kegyetlensége még azoknak sem tetszett, a kik különben egyet értettek Báthoryval a megbukott mozgalom kihasználásában. A vallás ügye az 1609-iki határozat értelmében rendes körülmények közt is szóba került volna Beszterczén. De már az 1609-iki gyűlés hangulata sem volt kedvező a katholikusokra nézve, annál kevesebbet várhattak a beszterczei határozatoktól. A rendek a protestánsok sérelmeiből indúltak ki. Némely helyen, különösen Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékben előfordult, hogy a katholikus patronusok papjaikat erőltették alattvalóikra s átadták nekik a protestáns templomokat a papi jövedelemmel együtt, Az országgyűlés eltiltotta a katholikus főurakat a cujus regio, ejus religio elvének alkalmazásától s elrendelte a sérelmes állapotok orvoslását. De itt meg nem állapodott. Megújította az 1588-iki törvényczikket, mely a jezsuitákat kitiltván az országból, meghagyja még azt is, hogy »egyébféle római religion való szerzeteseknek klastromok, collegiumok és közönséges helyen templomok ne lehessen.« Ügy gondoljuk, hogy e törvényt megújították volna a rendek Kendi mozgalma nélkül is, mert biszen Rákóczi Zsigmond alatt egymás után két országgyűlés elevenítette fel az 1588-iki •czikket. Különben megjegyezzük, hogy kevés jezsuitát sújtott a beszterczei határozat, mert a jezsuiták hivatalos jelentése szerint 1610 elején csak három páter volt erdélyi területen s ezek közül egy Wesselényi Pál kérésére tovább is megmaradt Csáky Istvánné jószágán, noha e Bálint (Fabo) nevű papot névszerint is kitiltotta a beszterczei határozat. Azzal sem mondottak egészen új dolgot a rendek, midőn elhatározták, hogy »az pápista papoknak pispekek ne légyen.« Mióta az 1601-iki •J ) Deutsche Fundgruben N. F. 213. 1., Erd. Orsz. Emi. YI. 176. 1., Hidvéghi Mikó 187., 243. 1. s Segesvári krónikája (Mikó és Szabó: Erd. Tört. Adatok IY. 174. 1.)
