Századok – 1896

Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - II. és bef. közl. 394

* AZ 1807-IK ÉVI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS. 411 elnöke segédkezet nyújtani, liogy a magyar udvari kanczelláriának ez ügyben oly kényelmetlen felügyeleti joga kijátszható legyen. A fenálló szabályok szerint ugyanis minden, a magyar alkotmánynyal foglalkozó mű kézirata, kinyomatás előtt, jóváhagyás végett a magyar udvari kanczelláriának volt bemutatandó. Ámde előre látható volt, hogy ez a hatóság semmi esetre sem lesz hajlandó oly mű közzétételébe beleegyezni, mely annyira hevesen ki kel mindazon előjogok ellen, melyek legfőbb őrének a magy. udv. kanczellária önmagát tekinté.1

) Sőt még arra sem lehetett számítani, hogy ily művet habár kinyomatva lenne is, az országba bebocsásson.2

) Ez okból Sumeraw azt javasolta, küldenék Piringer kéziratát, valamely harmadik személy útján, bármelyik, Ausztriával élénk üzleti összeköttetésben álló könyvkereskedőhöz, ki a kinyomatott példányokat nagy tömegben juttatná Ausztriába. Az önálló hatáskörrel fölruházott prágai czenzurára várt volna az a hivatás, hogy a röpiratot egyelőre a »toleratur« jelzéssel ellássa, a bécsi czenzura pedig addig halogatná a prágai hatóság intézkedésének föliilvizsgálását, míg a Piringer-féle mű titokban és kéz alatt, úgy Ausztriában, mint Magyarországon, megfelelő számú példányokban elterjedne.3) De erre a leleményességre, melyet Sumeraw saját czenzurája kijátszására oly ravaszul eszelt ki, mái' nem volt szükség. Mert a már félig kinyomatott kézirat soha sem került a napvilágra.4

) Perencz császár egész 1816-ig habozott azzal a rezolucziójával, melylyel a mű közzétételét megtiltá.5

) Az első pillanatban, midőn az 1807-iki országgyűlés magatartása mind ellenségesebbnek látszott, örömest dobták volna ki Piringer röpiratát a tömeg közé. Midőn azonban Erancziaország felől mind vészesebb felbők tornyosultak, mégis tartózkodtak attól, hogy a magyarokat egy, minden esetre kétséges eredményű irattal keserítsék el. 1809 után kétségtelenül létezett Bécsben egy pillanatig az a szándék, hogy Magyarországban mélyreható átalakításokat kezdeményezzenek. De annak keresztülvitelétől mégis visszariadtak és pihenni liagyák azt a művet, mely, megjelenése után — Piringer sza') Sumeraw előterjesztése 1808 ápr. 12-éről. B. M. a) U. o. 3) Sumeraw előterjesztése 1808 ápril 12-éről. B. M. *) Piringer 1808 ápril havában 45 ivet adott egyelőre Sumerawnak át ; ez képezte volna az 1-ső kötet tartalmát. A kézirat azonban nem látható az okmányok mellett. s) A császár rezoluczioja 1816. aug. 23-áról Sumeraw 1808 ápr. 12-iki előterjesztéséhez. B. M. »Dieser Gegenstand hat auf sich zu beruhen.«