Századok – 1896

Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - II. és bef. közl. 394

AZ 1807-IK ÉVI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS. 407 hogy ű a követeket még soha sem látta oly discréteknek, mint ezzel az alkalommal, igyekezvén ők - szerinte — a föliratból minden olyan részletet kihagyni, mely a koronánál megütközést kelthetne.1

) Hisz különös világításba helyezi ezt a discrétnek rajzolt magatartást az a tény, hogy a követek az eredeti szöveget, a királyi tekintélyt sértő összes kijelentéseivel, ki akarták nyomatni, hogy belőle igazi gondolkozásmódjukat az utóvilág is lássa. Erre azonban nem került rá a sor.2

) Az országgyűlés folytatását kérelmező, megnyirbált fölíratnak sem volt semmi sikere. Bécsben megelégelték a rendekkel való szakadatlan bajlódást. De még ennél is nagyobb súlyt fektetett a kormány arra a körülményre, hogy az országgyűlés föloszlatásával elvonják a külföld tekintete elől azt a renitens gyülekezetet, mely mindenfelé nagy föltűnést keltett és a császár hatalmát az ország belsejében nagyon gyöngének láttatá. Ilyen föltevésekre sem Erancziaországban, sem másutt nem akartak tápot adni, ezért Perencz környezetében az összes iránytadó tényezők az engedékenység ellen nyilatkoztak. És azt vélték, liogy az egyszer kiadott rendelkezéshez annyival is inkiíbb ragaszkodhatnak, amennyiben az összes tudósítások a leghatározattabban hangsúlyozták, hogy a magyarok részéről semmitől sem kell tartani. Mert az ősmagyar erőteljes jellemet önösség, apáthia, elpuhulás ós az érzéki élvek hajhászása váltá föl. Az emberek nem bíznak magukban és nem számíthatnak idegen segélyre, mert ez egyetlen oldalról sem mutatkozik. »Ha vannak is egyes heveskedők« — így folytatja tudósítónk — »saját tapasztalatomból határozóttan tudom, hogy egyiknek sincs bátorsága tételéhez ragaszkodni és csakis rakétákat röpítenek a levegőbe, hogy egyik vagy másik párt előtt tündököljenek. Nyíltan megmondom, hogy már ezek sem hisznek alkotmányuk halhatatlanságában, sőt inkább várják már a végső döfést északról, vagy nyugatról.« 3

) Csaknem hasonló értelemben nyilatkozik egy másik Magyarország megfigyelésére kiküldött férfiú is. О is úgy vélekedik, hogy az az idő, midőn a magyarok, mint II. József alatt, Poroszország segélyével a forradalmi ') L. id. művem II. k. 269. 1. ") Jelentés, Pest, 1807 decz. 4-éről. В. M. Az országgyűlési naplót először 1790-ben nyomaták ki. Már akkor javasolták, hogy ez a káros következményekkel járó intézkedés szüntettessék meg. Landerer Mihály, pozsonyi könyvnyomdász, kinek atyja, II. József alatt, a Bánságban birtokot vásárolt és nemességet nyert, kapott engedélyt a napló közzétételére. Bizalmas irat Pestről, 1807 decz. 18-áról. В. M. ») Jelentés. Pest, 1807 dec. 8-áról. В. M. 27*